VÉLEM ÉN

Annak az útnak ez a szükségszerű végállomása. Erőszak, háború, vérontás – és világraszóló szégyen, közmegvetés, undor. Egy nagy nemzet újabb elsüllyedése a bűnben. Vele ugyanoda tartunk. A dicső és csodált nép, a világ hőse az, aki erre nemet mond, aki ennek ellenáll. Ésszel, és ha kell, erővel.

Egyértelmű, hogy Európában a háborúnak csak vesztesei lesznek, egyedüli nyertes az USA. Figyelembe véve az európai országok energiafüggőségét, az orosz piac felvevőkapacitását, megállapítható, Európában mindenki rosszul jár.

De végig sem mondja, máris világosság gyúl az agyamban. Uramisten! Mekkora ökör vagyok! Lassan ötven leszek, s csak most értettem meg ezt a verset?! Hiszen ez a vers arról szól, hogy Petőfi szülei tönkrementek! Odalett mindenük!

Nem véletlen, hogy a kormány alá rendelt média egyáltalán nem, vagy csak a NAV közleménye alapján számolt be a hétfői megszállás eseményeiről, és persze a miniszterelnök sem tartotta fontosnak hogy „értesülve” legyen a történésekről.

Nincs más út, az orosz kapcsolat véget ért, romba dőlt az a külpolitika, amit 2010 óta építgettek, nem lehet többé a Kremlhez fűződő jó kapcsolatainkkal zsarolni az EU-t, Orbán nem mosolyoghat többé Putyin bizarr asztalának végén.

Egy gazdaságilag gyenge államról van szó. 2021-ben az orosz GDP az amerikai 7,2 százalékát érte el, miközben a Krím megszállása előtt még 12,7 százalék volt. Az EU esetében ez az arány 10,9 és 12,9 százalék.

És közben elbukott az az Orbán is, akinek álma volt, hogy valami nyomot hagyjon, hogy valami igazán jelentőset tegyen. Az az Orbán, aki saját bevallása szerint egymás után csapta földhöz a brüsszeli bürokratákat.

Háromféle ember képes ma megmaradni a katedrán. Az egyik, akit a hivatástudat odaköt. A másik, aki egy jól kereső férj/feleség mellett megengedheti magának, hogy hobbiból tanítson. Meg a harmadik, akinek mindegy és/vagy nincs más választása.

Orbán Viktor huszonnégy óra után visszakozott és aláírta Ukrajna EU belépését, továbbá a budapesti orosz kémbank kitiltását és Paks 2 leállítását… Ilyen hátraarcot még nem látott a világ, kártyavárként omlik össze egy évtized összes hazugsága.

A nagy világegyházak egyetemesek, a klérusok nemzetközpontúak. Lehet-e egyszerre nemzeti érdekből és a globális jó szempontjából imádni ugyanazt az Istent? Amerika legnagyobb bűne, hogy a globális jót vette a nyakába...