SAPIENS – Oldal 17

A Nobelt nem országok, hanem tudósok kapják – és ez Magyarország nagy szerencséje

Különösen fájó azok elvesztése, akik nem objektív okokból távoztak, hanem a demokráciahiány illetve a fajüldözés következtében. Sok tehetség születik nálunk, de rosszul gazdálkodunk velük.

Miért járt a Nobel-díj Karikó Katalinéknak?

Hogy pontosan miről is van szó, azt egy korábbi előadásában Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa is bemutatta, amikor a „nukleozid-módosított mRNS vakcinálási platform” kifejlesztésében szerepet játszó legfontosabb felfedezésekről beszélt.

Hargitai Miklós: Kísérlet

Kormányunk jókora feladvány előtt áll: úgy kell most politikai haszonra váltani Karikó Katalin diadalát, hogy közben elegánsan, szinte észrevétlenül zárójelbe kerüljenek az előzmények Szputnyikkal, Sinopharmmal, a rendre az mRNS-oltás ellen beszélő Káslerrel, meg a jobboldali nyájba csábítani próbált oltás- és racionalitás-ellenes szavazóblokkal.

Marosán György: „Odakozmál-e” az emberiség?

Napjaink eseményei „tektonikus” társadalmi átrendeződésre utalnak, ami egy újabb történelmi ugrást vetít előre. Ennek során adaptációra kényszerülnek nemcsak az egyének és a magukat szuverénnek gondoló társadalmak, hanem az egész emberiség.

Matolcsy György: beléptünk a bizonytalanság korába – a fenntarthatóság köré kell szervezni a jövőképet

Az új közgazdaságtan az egyensúlyi növekedés és az életelv alapján egyesíti a tudás különböző területeit és az emberi közösségek összekapcsolódását. Minden korábbinál nagyobb hatású változások időszakát éljük, ezért másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a minket körülvevő világhoz.

Csányi Vilmos: Könyörgök, nincs ellenség

A közösség tagjai a csoportért mindent megtesznek: harcolnak Brüsszellel, migránsokkal. Közben kialakítottak egy hárommilliós tömeget, amelyik hisz abban, hogy bizonyos történések elfogadhatók. Létezik egy számukra tökéletes vezető, aki mindent tud, mindent lát és mindent megold.

Csepeli György: A mesterséges intelligencia emberi arca

Hankiss Elemér szellemi végrendeletében arra int, hogy a Kanttól kapott „Merj tudni!” parancsot váltsuk fel a Nietzschétől származó „Merj élni!” parancscsal. Az episztemológiai tudást kiválthatja a mesterséges intelligencia. Az ember sajátja az értékekre vonatkozó axiológiai tudás.

Kicsoda vagy micsoda a Loch Ness-i szörny?

Hüllőknek hideg lenne a víz. Szent Kolumba óta mintegy ezerötszáz esztendő telt el. Hány nemzedéknek kellett (volna) élnie a mélységben, hogy nekünk is jusson egy példány? Szó, ami szó, a Ness-folyó és bizonyos csatornák révén a loch összeköttetésben áll a tengerekkel.

800 ezer éve a kihalás szélén táncolt az emberiség

Nem is az a legmegdöbbentőbb a felfedezésben, hogy csupán 1280 egyed mentette meg a (majdan kialakuló) fajunkat, hanem hogy ez az állapot hihetetlenül hosszú időn keresztül, 117 ezer évig fennmaradhatott. Ez az időtáv az általunk belátható emberi történelem sokszorosa.

Krebsz János: Rezervátum

Használhatják a saját fogalomkészletüket, ha ki nem halt már a bölényekkel együtt, gyárthatnak a bámészkodók szórakoztatására kézműves emléktárgyakat, lehet saját (lenézett, primitív) kultúrájuk.