SAPIENS

Szele Tamás: Embervadászok kora

Néhány esetre orosz büntetőeljárások révén derült fény – a legnagyobb visszhangot kiváltó eset a 6. gépesített lövészhadosztály hét katonájának meggyilkolása volt, akiket egy frontvonalbeli pincébe vittek és gránátokkal öltek meg.

Horváth Réka: A Nobel-díjak vitatott voltáról és a tudomány közérthetőségéről

Az igazi kihívás nemcsak abban rejlik, hogy helyesen díjazzák-e a legfontosabb tudományos eredményeket, hanem abban is, hogyan lehet a tudományt visszakapcsolni az emberek mindennapi életéhez, hogy érthetővé és relevánssá váljon a szélesebb közönség számára is.

A tudat kezdete és vége – Interjú Susan Greenfield agykutatóval, bárónővel

Elképzelésünk szerint bizonyos idegsejtek az agyban sérülékenyebbek másoknál, és amikor károsodnak, ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy újra osztódni kezdenek. De az a fejlődés – sejtosztódás –, ami esszenciális az embrió agyában, a kifejlett agyban már halálos.

Marosán György: Hová vezetnek a változások rövidülő hullámai?

Az emberiség a történelem során már többször került olyan helyzetbe, amikor felkészületlenül érte, hogy váratlanul a megszokottól alapvetően eltérő, új világ tárult fel előtte. Idő kellett, amíg megtanult együtt élni a megváltozott körülményekkel.

Marosán György: A szkeptikusság jövője

Hasonló hatást vált ki az ún. Dunning–Kruger hatás: minél kevésbé kompetens valaki, hajlamos önmagát annál szakértőbbnek hinni és a hozzáértő bizonyosságával dönteni. Magabiztos idiótává vált a polgár. És váratlanul előbukkant egy új manipulációs stratégia.

Puzsér Róbert: Az államrezon, a szociálkapitalizmus és a konszenzuális pragmatizmus vége

Az államrezon, a szociálkapitalizmus és a konszenzuális pragmatizmus eltűnése a közpolitikai gondolkodás átfogó krízisét jelzi. Nincs többé közös nevező, amelyen akár egy állam, akár egy nemzet megnyugodhat. A politikai elitek elvesztették az irányt.

Liberális demokrácia – A Wikipédia nyomán

A működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelöli meg mint legfontosabb politikai célt. Választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státuszra való tekintet nélkül.