Csernobil 35

Csernobil 35
192 tonna üzemanyag volt a reaktor magjában, és ennek a mennyiségnek nagyjából négy százaléka jutott ki a szabadba a baleset után még tíz napig. Radioaktív jód, stroncium, plutónium, és más izotópok kerültek ki a levegőbe.

A kvantumelmélet furcsaságai

A kvantumelmélet furcsaságai
Persze azt is képzelhetjük, hogy az elektron mindkettő, részecske is meg hullám is, csak azt nem tudjuk hogyan egyeztethető össze ez a két, látszólag egymást kizáró dolog. És itt jön a kézenfekvő megoldás.

Heinrich László: Lándzsák, árbocok, távvezetékek

„Eadem quintae legionis pilorum cacum in a sua sponte arserunt” (Ezen az éjszakán az ötödik légió lándzsáinak végei önmaguktól lángoltak). A szerző katonás egyszerűséggel számol be a jelenségről, semmiféle kommentárt nem fűz hozzá.

Gondolatkísérlet mindnyájunk halhatatlanságáról

Gondolatkísérlet mindnyájunk halhatatlanságáról
Először azt kell feltételezni, hogy végtelen számú világ létezik. A gondolakísérlet lényegében azt állítja: minden lehetséges világ, minden lehetséges múlt és jövő kvantumszinten létezik és létezni fog.

Schrödinger macskája

Schrödinger macskája
Hogy a macska-hasonlat „működjön”, a rendszerbe (macska, doboz stb.) be kell építenünk egy olyan jelenséget, mint a radioaktivitás (atomi részecskék kibocsátása), amire már a valószínűség törvényei vonatkoznak.

Merre forog a víz?

Merre forog a víz?
Sok nagyon komoly kísérlet igazolja és méri a Coriolis-erőt (Foucault-inga, Eötvös-effektus), de mi most egyszerűbb, ugyanakkor látványosabb, „laikusabb” kísérletekkel foglalkozunk, meglátjuk, miért tanulságosak…

Az ókori atomelmélet

Az ókori atomelmélet
Tételezzük fel, hogy tudósunk egy kicsit többet ivott, mint szokott, és a kocsmában elalszik, volt már ilyen. Mire felébred már a pohár alján nincs bor, pedig emlékszik, hogy hagyott egy kicsit benne.

Egy mentés története – tudományos kaland a Szuezi-csatornán

Egy mentés története – tudományos kaland a Szuezi-csatornán
A mentésen dolgozó szakembereknek szerencsére nem kellett a valóságban kipróbálniuk az összes súlycsökkentő eljárást: a rendelkezésükre álló számítógépes modellekkel összevethették, hogy melyik módszerrel érhető el a legjobb eredmény.

Lovász László Abel-díja

Lovász László Abel-díja
Lovász László matematikus régóta a világ egyik legjelentősebb tudósa. Ez tény, amelyet csak megerősít, hogy idén – egyik izraeli kollégájával és barátjával megosztva – megkapta a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémiától.
Munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit.