Zöldi László: Hogyan kéne címet adni a világhálón?

Még a múlt évszázadban, a hagyományos sajtó szerkesztőjeként tanultam meg rövid és képzettársítást sugalló címeket adni. Idestova két évtizede újra kellett tanulni az egészet. Ráadásul a tanítványaimtól, akiket már az a digitális sajtóba vettek föl.

A romániai magyar sajtó Fidesz általi befolyásoltságáról cikkezik a G4media

Az elemzés szerint ugyanakkor a RMDSZ Kelemen Hunor elnöksége alatt nagyon hamar alkalmazkodott ehhez a helyzethez, és maga is a Fidesz erdélyi médiahatalmának a foglya lett. Ebben az értelemben pedig a romániai magyar médiatérben magának az RMDSZ-nek is alig van már mozgástere, bár élvezi annak előnyeit is.

Meghalt Sugár András

Meghalt Sugár András
1971-ben került a Magyar Televízióhoz. A Hét című műsor főmunkatársaként ő volt a köztévé első utazó tudósítója. Attól fogva huszonhárom éven át több mint száz országból, tizenkét nyelven tudósított.

Zöldi László: A magyar sportújságírás gondjairól olimpia idején

Zöldi László: A magyar sportújságírás gondjairól olimpia idején
Négy aranyérem után vagyunk, és még nem dőlt el, vajon sikeresnek tarthatjuk-e az úgynevezett karantén-olimpiát. Mindazonáltal a további helyezések közvetítésénél azt tapasztaltam, hogy az adott sportágban kétségkívül járatos újságíró igyekezett hazafi is lenni.

Kereszty András: Anikó igazsága

Kereszty András: Anikó igazsága
Viszont  miután megvolt már a Nők Lapja címlapfotója, a cikkében felhasználta azt is, amit Scarlett Johansson huszonegy évvel ezelőtti budapesti forgatása alkalmával mondott arról, milyen volt neki akkor Budapest.

A Springer miért vonult ki Magyarországról?

A múlt század hetvenes éveiben alapította például a Blick-et, amelynek különböző nyelvű változatai több kelet-európai országban is nagy példányszámra tettek szert. A sajtótörténet fintora, hogy a magyar Blikket 1994-től 2014-ig a Ringier gondozta...

Meghalt a leghíresebb dán Mohamed-karikatúra rajzolója

Meghalt a leghíresebb dán Mohamed-karikatúra rajzolója
Az eredetileg egy karikatúrasorozat részeként a Jyllands-Posten dán lapban 2005 őszén megjelent gúnyrajz hatalmas felzúdulást váltott ki a muzulmán világban, több országban heteken át tartó, erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások voltak.