Huszár Sándor: Naplólapok 16.

Huszár Sándor: Naplólapok 16.
Mikor lesz lehetőségünk egy világhírű íróval társalogni. Steriade felhívta Polevojt. És ezzel megszületett a nevemhez kötődő újabb szenzáció. Az nevezetesen, hogy Polevoj meghívta ebédre az egész küldöttséget az Írók Házába.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek I.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek I.
Eszembe jut a falfelirat. A falfelirat, amely a főváros egyik legrégibb és legnagyobb középiskolájának kőkerítésén olvasható: Halál a magyarokra! Románul van, spray-jel: nagy, fekete betűkkel – igaz, felkiáltójel nélkül. (Mondtam én, a helyesírás.)

Orbánék hogyan vélekednek a véleményről?

Orbánék hogyan vélekednek a véleményről?
A kormány hatalomgyakorlásából fakad, hogy a véleményformálók nem térhetnek el a miniszterelnök álláspontjától. S mert Orbán Viktor véleménye gyakran változik, óhatatlanul vele változik a publicisták véleménye is.

Az újságok miért szűnnek meg?

Az újságok miért szűnnek meg?
A mikrofonhoz lépett Enyedi Nagy Mihály. Első kérdése az volt, hogy 28 éves korában életformát váltott. A második az, hogy 1992-ben túrabakancsot vásárolt, amelyet ma is hord, mindössze meg kellett talpaltatni. A harmadik kérdését nem vártam meg.

Huszár Sándor: Naplólapok 15.

Huszár Sándor: Naplólapok 15.
Azt mondja, a lehető leglelkesebben: apa, ma széttéptük a zsidókat!… Hát megállt bennem az ütő. Édes kislányom, hát hogy beszélhetsz ilyent – mondtam neki, hiszen édesanyád zsidó!... A gyerek kővé meredt, percekig egy szót nem szólt. És aztán, mintha sikoltana: Nem! Nem akarom, hogy zsidó legyen!

Huszár Sándor: Naplólapok 23.

Huszár Sándor: Naplólapok 23.
Hatalomra jutottam ugyanis mint munkásosztály, de az alapvető bajokon nem tudtam segíteni. Védekezésből azt mondtam: nem értem a társadalmi folyamatokat. A nemzetiségem elleni bűnöket azonban nem tudtam ilyen könnyen kitépni magamból.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VIII. (1)

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VIII. (1)
Azt alakítja, hogy ő tulajdonképpen a romániai magyarok érdekeit tartja szem előtt, amikor az ország történelmének és földrajzának oktatását csak román nyelven tudja elképzelni.