Bukaresti élet, képek – Papp Sándor Zsigmond: Arról, hogy milyen egy előszó

Aki egy várost könnyűszerrel akar megismerni, azt fürkészi, hogyan dolgoznak ott, hogyan szeretnek, és hogyan halnak meg, mondja Camus. Járjanak utána! Keressék meg a vonatkozó bekezdéseket, és találják meg azt a képzeletbeli pontot, határvonalat, ahonnan a város már nem szóbeszéd, nem legenda, nem egy elérhetetlen, mitikus hely.

Ellenzéki szerkesztőség a lélegeztetőgépen?

Ellenzéki szerkesztőség a lélegeztetőgépen?
Egy akkor még Jobbik-politikus szerint Orbán Viktor lélegeztetőgépre helyezte a Népszavát. E 2017-es értelmezéshez fűzöm: a jelenlegi miniszterelnök azért tartja életben az ellenzék egyetlen napilapját, hogy fügefalevél legyen az Orbán-rendszer alig leplezett testén.

Huszár Sándor: Naplólapok 14.

Huszár Sándor: Naplólapok 14.
Azt kérdi ma Földes Laci, akinek a repertoár gondjaimat elmeséltem: – Te valóban nem tudod, hogy miért nem engedélyezik a Háború és békét? Hiszen nyilvánvaló: azért, mert Pesten játsszák, és mert Tompa Miklós bemagyarázta nekik, hogy te Budapesthez igazodsz.

Bálint György breviárium 13 – Művész, Távol-Kelet

Bálint György breviárium 13 – Művész, Távol-Kelet
Mi a művészet lényege, mi teszi a művészt művésszé? Hát, íme itt a felelet. Itt egy ember, gyűrött ruhában, minden eszköz nélkül és ritmust, dallamot teremt a semmiből. Lehet, hogy valamikor szerencsésebb sorsú zenész volt, hangszerrel megáldva.

A büfé szak előnyei és hátrányai

A végzősök épp akkoriban kapták meg a diplomájukat, amikor felálltak a kereskedelmi televíziók és rádiók. Majd' mindenkit felszívtak, aki a nyilvánosság második és harmadik válfajában képzelte el magát.

Huszár Sándor: Naplólapok 13.

Huszár Sándor: Naplólapok 13.
Ma felhívtam újra Harag Gyurit. Készül átszerződni – Kolozsvár helyett – Vásárhelyre. Azt mondta, és belátom, igaza van, ha ujjat húz Tompa Miklóssal, elintézi, hogy Szatmárról se engedjék el. Márpedig ő ott nem akar maradni. Sokat gondolkoztam ezen az ő menekülésszerű távozásán.

Bálint György breviárium 12. – Csontváry, Jóság?

Bálint György breviárium 12. – Csontváry, Jóság?
Tolsztoj halála után négy évvel kitört a világháború. Azóta már senki sem meri komolyan kérni az embereket, hogy jók legyenek. Pedig határozottan tanulságos kísérlet volna. Csak az csökkentené érdekességét, hogy a válasz előrelátható.

Bukaresti élet, képek – Egyed Péter: Peterselyem, celler, gránát

A bukaresti ugyanis végtelen számú individuális túlélési játszma ösztönét fejlesztette ki magában, bárhol, bármikor képes túlélni (ilyen szempontból szerintem a chicagói albán alvilág is verve vagyon). Egy túlélő-történetet beillesztek magam is a gyűjteménybe.