SAJTÓ/FÓRUM

Igazuk lett azoknak, akik az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadtatásakor arról értekeztek, hogy a pedofíliáról fogalmazott jogszabályba nem véletlenül került a homoszexualitás. Csak így emelkedhetett most kampánytémává...

Magyarországon elindult az a honlap, amely uniós támogatással – és a francia AFP hírügynökség irányításával – a kormányzati dezinformáció ellen kívánja felvenni a küzdelmet: a lakmusz.hu az első olyan szájt magyar földön, amely a hivatalos nyilatkozatokat összeveti a valósággal.

Eltűnik-e az újságírás? Szükségtelenné, fölöslegessé válik-e a szakma?  A tartalmak közléséhez illetve a közlésre érdemes cikkek előállításához kellenek-e a jövőben a hagyományos, írói készséggel és szenvedéllyel megáldott, sajtóműfajokban gondolkodó szakavatott szerkesztők és szerzők?

A Bizottság azt tervezi, hogy a 3. negyedévben előterjeszti az Európai Médiaszabadság Törvényt, amelynek az lesz a feladata, hogy a sajtószabadság területén javítsa az átláthatóságot, erősítse a függetlenséget és lehetővé tegye a felelősségre vonást.

Román nemzetállam. A modern román államot a Hohenzollern királyi család alapította. Románia ma a NATO és az EU tagja. Államelnök: Klaus Werner Iohannis. A SRI (Román Hírszerző Szolgálat) főnöke: Eduard Helvig. A Nép Ügyvédje: Renate Weber.

„... Túlságosan fáradt és keserű vagyok ahhoz, hogy új hitet keressek egy olyan világban, ahol minden kiáltásomra csak a saját kétségbeesésem visszhangja válaszolt. Megértettem, hogy csak a nagyon erős emberek engedhetik meg maguknak a gondolkodás kéjét. "

A nyilvánosság eszközrendszerében érvényesült a kormányzat piactorzító hatása, az eredmény mégis az lett, hogy a digitális sajtó még egy hagyományos médiafogyasztó tájékozódásában is előtérbe került.

Újraírt médiatörvény, a kormánypárt igényeit maximálisan kiszolgáló Médiahatóság, bezárásra kényszerített független szerkesztőségek, kiszorított külföldi lapkiadók vagy a rádiós piac felszámolása és a reklámköltések manipulálása...

A Facebook erőssége épp az, amit a fogyatékosságának tartanak. Azt mondják róla, hogy azért nem sajtó, mert a benne megjelenő írásokat senki sem szerkeszti. De hát épp ez az! Van egy furcsa szerzőtípus, aki akkor érzi magát elemében, ha az jelenik meg, amit megírt.

Ezzel Veszprémy állításai is olyan színben tűnhetnek fel a cikket átvevő lapokban és médiaoldalakon, mintha izraeli lapban jelentek volna meg – hiszen onnan szemlézik.