NAGYVILÁG

Az evakuáltak között volt az amerikai diplomaták egyik fő csoportja is, akik a kabuli nagykövetségen akartak maradni, egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint. A tisztviselő szerint őket a nemzetközi repülőtéren lévő táborba szállították, ahol egyelőre meghatározatlan ideig maradnak.

A Talibán társalapítója. Hogy félreértés és illúzió ne legyen, egy magasan kvalifikált terroristáról van szó, aki tálib részről aláírta a végzetes dohai egyezményt.

Talán egyike lesz annak a néhány „nyugattal együttműködő” afgánnak, akit valamelyik katonai repülőgépen végül kimenekítenek az országból. A többség, köztük tolmácsok, lányokat tanító tanárok, művészek azonban ott maradnak a földi pokolban.

Bevezették az iszlám törvénykezést, a Sáriát, korlátozzák a nők jogait: nem járhatnak iskolába, csak vallási oktatás a megengedett, a nők munkát sem vállalhatnak, és csak férfi rokonaik társaságában hagyhatják el az otthonukat.

“Amikor hivatalba léptem, egy olyan alkut örököltem, amelyet az elődöm kötött – és amelyről a tálibokat 2019. szeptember 11. előestéjén Camp Davidbe hívta tárgyalni -, és amely 2001 óta a legerősebb katonai helyzetben hagyta a tálibokat, és 2021. május 1-jei határidőt szabott az amerikai erők számára."

Amikor erre utasítást kapott, rezzenéstelen arccal vette kezébe a tollat és szignálta „a császár, a japán kormány és a japán császári főhadiszállás parancsára és nevében” az okmányt, egyetlen szó nélkül.

Az elnök globális célokat követ, szerinte a tervekre azért van szükség, hogy az Egyesült Államok versenyképes maradjon Kínával szemben és bebizonyítsa, hogy a liberális demokrácia többet képes nyújtani a társadalomnak a tekintélyelvű diktatúráknál.

Egyes választási stratégák odáig mennek, hogy a mostani talán az utolsó esély az elkerülhetetlen politikai változások lassítására. Ezzel magyarázhatók a republikánusok által dominált helyi törvényhozások elkeseredett kísérletei a választójog gyakorlását a kisebbségeknek megnehezítő szabályok áterőltetésére.