ERDÉLY/RMDSZ – Oldal 14

Pethő Tibor: „Rossz esetben tömeges kitelepülés…”

A határon túli magyarság soha nem rendelkezett ilyen hatalmas, szerteágazó intézményrendszerrel, viszonylag széles nyelvhasználati jogokkal. Látszólag idilli a helyzet, hiszen a magyar anyanyelvű gyerekek körülbelül 70–80 százaléka anyanyelvén tanul a közoktatásban.

Dobrev Klára megvonná a határon túli magyarok szavazati jogát a nemzetegyesítés jegyében

2025 májusában a magyarországi választók 60 százaléka utasította el, és csupán 38 százaléka helyeselte, hogy a határon túli magyarok szavazhatnak a magyarországi választásokon. A választók 41 százaléka egyáltalán nem ért egyet a határon túli magyarok szavazati jogával.

Magyarországi támogatás miatt robbant ki vita Gyulafehérváron, az AUR a pénz visszaküldését követelte

A projektet elfogadták, de a vita megmutatta, mennyire terhelt ma Erdélyben minden magyarországi finanszírozással megvalósuló kezdeményezés. Az eset nem függetleníthető attól, hogy az Orbán-kormány hangsúlyos szereplővé vált Erdélyben.

Zöldi László: Egy náci tömeggyilkos és egy magyar folyóirat két Szondi Lipót-idézet tükrében

A Horváth Mihály téri plébánia anyakönyvében találtam meg az akkor még Gál Gáborként elkönyvelt csecsemő adatait. 1891. március 8-án született, betöltötte tehát a huszat, amikor leérettségizett. Törvénytelen gyerekként nevelőszülőknél hánykódott.

Bukarest a román GDP negyedét termeli ki, a székely megyék egy százalék körül mozognak

A megyei GDP-adatok nemcsak statisztikai rangsort rajzolnak ki, hanem azt is megmutatják, hogyan működik a román gazdaság. A mutató elsősorban a gazdasági súlyt és koncentrációt méri, ezért használják költségvetési és beruházási döntések előkészítésénél.

Brüsszel: az AUR EP-képviselője állt ki az RMDSZ-es Vincze és Winkler mellett, akik egy oldalon találták magukat a Tiszával

Magyar Péter korábban élesen bírálta az RMDSZ-t: nyilvános megszólalásaiban azt állította, hogy az erdélyi magyar párt képviselői azért maradtak az Európai Néppártban, hogy kémkedjenek a Tisza után, miután azok a Tisza felvételét nem támogatták.

Demény Péter: Ne sírjunk végig!

Ez a vakítás pedig a gyarmatosítás logikája: akit nézünk, azt nem ismerjük meg, azt nem látjuk, nem is akarjuk látni teljes, mivoltában, hanem csak a homlokzatát, az egyenruháját, a kartonlapját. Ilyen mindenkinek van, de az igazi kihívás az, hogy mögéjük nézzünk...

Demény Péter: Kit szoborjon meg?

A magyarok "elnyomása", akármit mond bárki, már egyáltalán nem olyan, sőt, rossz nyelvek szerint – önéletrajzi megjegyzés – már nem is elnyomás. A magyarság szétszórt közösséggé vált, az egyének érdekei is különböznek, a Sütő-drámák alól elsiklott a talaj.

Gáspárik Attila: Az emlékezés szobrai és az emlékezet hiánya

A szobor nem emlékezeti gesztussá vált, nem a közösségi önazonosságot erősítő emlékezési alkalommá, nem találkozási ponttá, ahol egy város újra kimondhatná, hogy milyen értékeket tart fontosnak és akar továbbadni, hanem politikai kommunikációs eszköz lett belőle.

Megosztja a marosvásárhelyieket Sütő András szobrának terve, az alkotó szerint sebtében fotózott makett alapján ítélkeznek

"Önmagába szálló tekintete van, hunyorít, talán a napba vagy az égbe. Laza mozdulatot képzeltem el, amikor cigarettaszünetre vagy friss levegőt szívni kimennek a színházból, nem egy hősies pózolás ez, olyan jelenet, amikor éppen a két tér között van valahol jelen."