A 11 dokumentum az elnöki hivatal 2023-as tavaszi belső kommunikációját mutatja be, és 50 elítélt 52 kegyelmi kérvényét említ. Köztük a kényszerítésért elítélt K. Endréét is, aki mindent megtett azért, hogy eltussolja a bicskei gyermekotthon korábbi pedofil igazgatójának rémtetteit, és az igazgató egyik áldozatát zsarolással vette rá terhelő vallomásának visszavonására.
A felterjesztések, átiratok és ellenjegyzések arról tanúskodnak, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter elutasítást javasolt K. Endre kérvénye ügyében, hivatkozva arra, hogy a fogvatartott hiába kér teljes feloldozást, a köztársasági elnök nem dönthet a bűnösség kérdésében – de arra is emlékeztettek, hogy az idős férfi már házi őrizetét töltötte a kérelem vizsgálata idején, nyugdíj előtt állt, és – bár korábbi foglalkozásától eltiltották – más munkát még ettől függetlenül is vállalhatott volna.
Vidéki prókátor: A Sándor-palotában már azelőtt tudhattak a kegyelmi kérvényről, hogy az megérkezett a minisztériumból – A papírokban vannak kifejezetten érdekes információk, leginkább az a rész, amit Répássy Róbert államtitkár írt Tuzson Bence részére.
Varga érveire a Sándor-palota Alkotmányossági és Jogi Igazgatósága is felhívta a figyelmet – hiába. Az elnöki hivatalhoz április 19-én beérkező kérvényt Novák Katalin kabinetfőnöke ráadásul rendhagyó formában továbbította az akkori államfőhöz: a gyakorlattól eltérően egy, a kérvényt elutasító és egy, azt támogató formátumot is készített; igaz, a kabinetfőnök ebből az elutasító változatot javasolta Nováknak. Az elnök azonban minden figyelmeztetés ellenére támogatta K. Endre kérését. Sőt, április 27-én aláírt kegyelmi határozatát Novák Katalin a szokásos protokollon átlépve nem is küldte el a jogi igazgatóságnak, így a hivatali egység már csak az igazságügyi tárcától értesült arról, hogy Varga Judit (más jogi lehetősége nem lévén) végül jóváhagyta a kegyelmi határozatot. Azaz, Novák saját igazgatóságát is megkerülte a döntéshozatalkor.
A különleges bánásmódot az is jelzi, hogy K. Endre – Budaházy Györgyhöz és a Hunnia-per terrorizmusért elítélt egyéb vádlottjaihoz hasonlóan – a magyarországi pápalátogatás előtti napon részesült elnöki kegyelemben. Novák maga is Ferenc pápa látogatásával indokolta támogató döntéseit, mondván, ez jó alkalom a jogkör gyakorlására is. A kérdéses napon összesen 5 pozitív tartalmú határozat született, további 47 elutasító döntést június 7-én küldött el az Igazságügyi Minisztériumba Novák hivatala.
Hogy a Fidesz-kormányt mélyen megrázó, későbbi bukásához is hozzájáruló kegyelmi döntésre miért volt szükség, az máig nem tisztázott: „Az ügyiratból nem állapítható meg a K. E. esetében gyakorolt kegyelem indoka, helytadó döntésre irányuló indokolást az ügyirat nem tartalmaz” – olvasható a Sándor-palota összefoglalójában. A Direkt36 korábbi, fideszes körökből származó (és a Telexen bemutatott) értesülése szerint nem más, mint a Novák Katalinnal jó viszonyt ápoló (az elnököt korábban mentoráló) Balog Zoltán református püspök kérhette a volt államfőt a kegyelem megadására. Balog a napokban jelezte, hogy a korábban elmondottakon kívül semmit sem kíván elmondani az ügyről.
Közzétette a Sándor-palota a kegyelmi ügy dokumentumait – Magyar Péter: Novák Katalin valljon színt! – A dokumentumok alapján a köztársasági elnök kabinetfőnöke sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül. Magyar Péter azt kérdi tőle: az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet.
A dokumentumok számára elérhető részét Magyar Péter kormányfő a héten hozta nyilvánosságra, az érzékeny adatok kitakarásával. Összesen hat dokumentumot tettek közzé a kormány honlapján. Magyar Péter most azt követeli Novák Katalintól, hogy vallja be, kinek a kérésére vagy egyenesen utasítására adott kegyelmet K. Endrének.
