Pilinszky János: Ne félj – Három etűd a bűnről

Pilinszky János: Ne félj – Három etűd a bűnről
Épp ez az. Ha értené, egy-két perc is elég volna. Ismerem magamat. Ha egyszer belekezdtem, addig nem tudom abbahagyni, amíg valami világosság nem ül ki a partnerem arcára. Különben szólítson nyugodtan „Kutuzovnak”…

Markó Béla öt verse a Varázslatos világ megnyitóján

Markó Béla öt verse a Varázslatos világ megnyitóján
A koponya még azelőtt elgurult, és ott hevert valahol távolabb, mint egy szürkésbarna folyami kő, de a szárítókötélből csomózott hurok valahogy beakadt a vállcsont meg a tüskés nyakcsigolyák közé, és évekig ott maradt fenn, ide-oda lengett a szélben, talán még nyikorgott is halkan.

NJF: Varsavjanka, a varsói huszárdal

NJF: Varsavjanka, a varsói huszárdal
A  Varsavjanka  eredeti 1905-ös lengyel szövege ugyan erős munkásmozgalmi jelleget mutat, amely egyetemes emberi szolidaritásra hív fel, azonban a szöveg mindemellett Lengyelország újrafeltámadását énekli meg, Varsó népének cárellenes harcait méltatja.

Markó Béla nyolc új szonettje az Élet és Irodalomban

Markó Béla nyolc új szonettje az Élet és Irodalomban
Boldog tapasztalat. Hogy visszakézből / leütnék minden labdát. Súlytalan / volt a kő is. De most már újra van / súlya a hópehelynek is. A lepke / attól repül, hogy van még ereje / álmodni. Én is így vagyok vele. / Mindegy, mi volt. Az számít, mi lehetne.

Markó Béla: Egy vers születésnapja

Markó Béla: Egy vers születésnapja
Ha máskor nem, január 22-én nem ártana végigolvasnunk Kölcsey Ferenc Hymnusát. Nem feltétlenül vigyázzállásban. Nem szívünkre tett kézzel. Inkább azon töprengve, hogy miért nem vagyunk képesek tanulni ebből a nagyszerű költeményből.

Batka Zoltán: Mire készüljön Majka? Majd kissé komolyabban…

Batka Zoltán: Mire készüljön Majka? Majd kissé komolyabban…
A széthízott, szétzüllött, cinikus, pénzéhes genyó mögött megismerni a tisztelt miniszterelnök urat, a riportert játszó ribanc mögött bármelyik kormánysajtós nyomorultat, ahogy az igazságszérumos pincér is könnyen dekódolható Magyar Péternek.

Kosztolányi Dezső: Tizenhárom (+1) vers

Kosztolányi Dezső: Tizenhárom (+1) vers
Utolsó kiáltás. Én nem hiszek semmiben. Ha meghalok, a semmi leszek, mint annak előtte, hogy e földre születtem. Szörnyű. Hozzád kiáltok majd utolszor. Légy jó anyám, örök sötétség.

Parti Nagy Lajos: Tandorírt vers

Parti Nagy Lajos: Tandorírt vers
Tandori ragyog. Bejárja és megújítja a nyelvet, a verset, szüntelenül kísérletezik és variál, hol kétségből, hol megszokásból, hol meg csak játékból, hiszen az elme cikázó röpte számára egyszerre létszükséglet és tehertétel.