Sokk a futball világában: Abramovics lemond a Chelsea-rőll!
"Úgy vélem, jelenleg a Chelsea Jótékonysági Alapítvány van abban a helyzetben, hogy gondját viselje a klubnak, a játékosoknak, a vezetőségnek és a szurkolóknak."
Nevető Parnasszus – Kosztolányi Dezső
Közönséges tucatház volt. De a kéményen volt valami más, dacos vonás, valami ismeretlen íz. Ez a kémény kicsit oldalt dőlt. Olyan volt, mint a vidéki lányok kontya vasárnap, a pállott, fanyar délutánban. Eh, ostobaság, mondta magában, már egy kicsit régi.
Kalandozás a „világ végén”
A közeli Yamana múzeum emléket állít Tűzföld egykori lakóinak, mig a Museo el Fin de Mundo inkább természettudományi jellegű. Ushuaia tulajdonképpen egy kis település, valahol a világ végén, a nagy semmi közepén, csodás környezetben.
Dúró Dóra: Az oltástól lett zöld színű egy kismama anyateje
A Mi Hazánk kezdettől fogva követelte, hogy az oltások valódi következményeiről tájékoztassák az embereket az egyoldalú propaganda helyett, ám ez Magyarországon nem valósult meg, ellenben két éve ömlenek a hazugságok az oltásokról is.
Ágopcsa Marianna: Erő és gyöngédség
Ladea alkotó munkásságában a fő helyet a portré foglalja el. A már említett történelmi hősök mellett ott találhatók fából faragott bánsági parasztfigurái, köztük a szülőké. És ott van a Krónikaíró figurája is, a kor szemlélője, aki tollával mégis tettre váltja elmélkedéseit.
Huszár Sándor: Számunk képzőművésze: Páll Lajos
Páll Lajos Korondra – hoz. Hozza a világot. A gondolatot. A látókört. A felismeréseket. És megdöbbent, amikor feltárja teljes szépségében a falusi gótikát.
Szekeres Csilla: Számunk képzőművésze: Theodor Pallady
Pallady érzékenységét gyakran hozták Baudelaire-rel kapcsolatba. Palladynál azonban olyan vonásokkal is találkozhatunk, amelyek éppenséggel a Baudelaire utáni líra, a mallarmé-i költészet hangulatával egyeznek meg, az intellektuális felindultságban fogant versek világával.
D. Varga Katalin: Témák, felfogások – Kolozs megyei grafikai tárlat
Persze rajzolni a mi művészünk is tud. Sőt, a kóbor apácák megtévesztésére nem fehér alapon fekete a rajz, mint ősforrásánál, hanem fekete alapon fehér. Hát ennyire átejthetőnek nézzük a tárlatlátogatót?
Milyen választás? Nem voltam itthon délelőtt
- Na, az jó, be is írom a naptáramba… Ajjaj, hogy a macska rúgja meg! Mégsem jó a dátum! Nem lehetne valamikor máskor? A fiamékhoz kell mennem. Tudják, az unokám most ment iskolába, aztán segíteni kell nekik a ház körül.
Nevető Parnasszus – Csáth Géza
– Eddig az anyja szeretett, ezután a leánya… – S még mindig mosolygott, merőn, fájdalmas szarkazmussal. Az asszony lilán dorombolt. – Csacsi! Azért egy városban maradunk!
S kacagott forrón, izzón, dévajul.