Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára

Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára
„A klinikán még egyszer látni kellett / amit de másképp néhány napja volt csak / hogy emelkedik süllyed pőre melled / gép segítette, hogy légszomjad oltsad / simogattam kék folttal tele ványadt / karodat s ingerült fájdalmam alján / túlfelén a reakcióhiánynak / éreztem mégis ott a fiatal lány / s kívántalak iszonyú szerelemmel.”

Borcsa János: Az erdélyi Üvöltés

Borcsa János: Az erdélyi Üvöltés
Markó tehát ezúttal sem csak a szóban forgó írói-költői nemzedéket siratja a Bocsáss meg, Ginsberg  strófáiban, hanem tekintettel van egész korosztálya pályaalakulására, ami az életben maradottaknak a rendszerváltás utáni vállalt szerepére is kiterjed.

Markó Béla: Terrorelhárítás

Markó Béla: Terrorelhárítás
Óriási fék, megkapaszkodom nagy nehezen. Hangos fékcsikorgással majdnem belénk csúsznak a kormányőrök. Mi volt ez? Félrehúzunk. Elmegy mellettünk egy másik autó, talán egy fiatal nő vezeti. Áthalad a fekete macska által húzott képzeletbeli vonalon.