LÁTVÁNY

A mindenütt jelenlévő székely építőmunkás utánozhatatlan huncutsága és mosolya örökítődik meg ezen az őszinte képen, aki minden körülmények között a jó oldalát nézi a dolgoknak és akként áll hozzá munkához, élethez.

Ami itt naiv szemléletnek tűnik, hosszas töprengés eredménye. Wilhelm Uhde műgyűjtő mesélte, hogy festőbarátai közül senkivel nem beszélt olyan komolyan a művészetről, kompozíció- és tónusproblémákról, mint Rousseau-val.

A harmonikusan, és mégis lendületesen kialakított, egymáshoz kapcsolódó stukatúrgipszből készített levélformák ovális ablakocskát, vakablakot, mélyedést kereteznek. Szerepük nem térkitöltő...

Afrika csak a saját eredeti géniuszával épülhet az egyete­mes művészet értékei közé. A század elején felébredt ugyan az érdeklődés az afrikai művészet iránt; amit úgyne­vezett egzotikus kezdetlegessége miatt tartott számon a világ. Ez távolról sincs így. Afrikának csupán más művészete van.

Képző az építő, anélkül hogy megfelelne a lessingi „bildende" fogalom ismérveinek – a kifejezés univerzális jelentésében képző: ő az, aki kiképezi az anyagot, képet ad a világnak, kialakítja az arculatát.

Gondolatsor A képzőművészet hatalmas dzsungel, a formanyelvek, művészeti technikák, kifejezésmódok halmaza, hiszen a vizuális közlésmódnak ezernyi, milliónyi útja, módja van. A hiteles műalkotás egyik alapvető követelménye az egyéni látásmód mellett…

Ez a kép a csíkszeredai Régizene Fesztiválon készült, amikor is Kostyák Előd gordonkaművész egy olyan csellón játszott a közönség előtt, amely valamikor a nagy kolozsvári polihisztor, Brassai Sámuel tulajdonában volt, s amit ő végrendeletileg - óriási és igen értékes könyvtárával együtt – az erdélyi unitárius egyházra hagyományozott.

A kolozsvári művésznő „pár méterrel a világ fölött” lebegő festményei különleges szín- és formavilágát, gyermekien egyszerű, meseszerűen (vagy inkább szürreálisan?) valóság feletti univerzumát még a járvány előtt, 2019-ben a Bernády Házban ismerhette és kedvelte meg a marosvásárhelyi közönség.

„A művészet körülveszi az embert, és meghatározza szellemi-esztétikai létét“. Mattis Teutsch János Könnyű, de felületes lenne azt mondani, hogy Mattis Teutsch János, a hazai avantgarde-művészet egyik legnagyobb egyénisége, aki évtizedeken…

Irigylésre méltó ember, aki minden pillanatban azonos tud lenni önmagával. Aki meg tudta őrizni magában a természet játékosságát, a télre-tavaszjövés derűjét, aki nem erőlködik, hagyja, hogy a gondolat önsúlyától guruljon tova, aki nem mássza a vágyak monteveresztjeit, hogy onnan lenézze saját kicsiségét, és az indulatok mélyvize sem vonzza.