D. Varga Katalin: Jobb később, mint soha

D. Varga Katalin: Jobb később, mint soha
Milyen kár, hogy ennyire kívül esik a kolozsváriak útvonalain! Ez az első és késő bánat, miután nagy nehezen eljutottunk Kovács Zoltán új, mozaikjához, mely a diákváros étkezdéjét díszíti. Aztán a látvány feledteti velünk egy időre, hogy nem osztozunk minden kolozsvárival...

Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze: Ion Vlasiu

Ágopcsa Marianna: Számunk képzőművésze: Ion Vlasiu
A szobrász az emberi értékeket akarja értelemmé sűríteni – a szobrászat metaforáival. Így történelmi alakjaiban a látvány intenzív életérzést sugárzó gondolattá hevül. Az Anyaság lírai kirobbanásaiban pedig anyag, forma, szerkezet, tartalom – költészetbe torkoll.

Szőnyi István sétára hív

Szőnyi István sétára hív
Nevezték őt posztimpresszionistának, posztnagybányai festőnek, ami lényegében azt jelenti, hogy tovább érlelte, fejlesztette az impresszionista és nagybányai mesterek tapasztalatait, eredményeit. de a saját, semmi mással össze nem téveszthető útját járta.

Sötétkamra (44): Állomáson – Molnár Attila

Sötétkamra (44): Állomáson – Molnár Attila
A várakozás hálás téma a fotósnak, hiszen nyugodtan kivárhatja a megfelelő látványhoz szükséges alkalmas pillanatot. Ilyen szempontból az állomások jelentik az egyik legfontosabb vadászterületet, bár valamikor ajánlatos volt a vasút környékét elkerülni a fényképezőgéppel bánni szándékozó polgárnak, mert könnyen hivatali titkok alattomos megszerzésének gyanúja vetődhetett rá.

Ágopcsa Marianna: Képzelet és valóság

Ágopcsa Marianna: Képzelet és valóság
A fantasztikus realizmus iskolája és a szürrealizmus irányzata között azonban alapvető különbség van. Az előbbi nem a tudatalattira összpontosítja a figyelmét, nem akar sokkszerű meglepetést okozni.

Egy elfelejtett Szatmár megyei művész: Haller György (1883 – 1934)

Egy elfelejtett Szatmár megyei művész: Haller György (1883 – 1934)
Haller egy olyan Szatmár megyei sváb faluból, Mezőteremről származik, amelynek római katolikus templomában figyelemre méltó képzőművészeti értékek találhatóak bécsi, budapesti műhelyekből. Nem lepne meg az sem, ha kiderülne, hogy az őshazában több felmenője dolgozott már hasonló területen: követ faragtak, oltárképet festettek, színes üvegablakokat készítettek.

Sötétkamra (43): Leszállás előtt – Bartha Árpád

Sötétkamra (43): Leszállás előtt – Bartha Árpád
Bartha Árpád termelési képe, amely köpeci bányászokat ábrázol a bányába leszállás előtt, kétszeresen szerencsés a vonalas technika alkalmazása révén: egyrészt erős folthatása jól érvényesült az Ifjúmunkás már akkor sárgásszürke, erősen farostos oldalain, de tartalmilag is kifejezte azt a végletes világot, amely a műszakba menőkre, illetve az onnan felfelé igyekvőkre vár a bányában.

Gazda József: Magnóliák

Gazda József: Magnóliák
Fülöp Antal Andor meggyőz arról, hogy szeretnünk kell az embert, szeretnünk kell a szépségeket, és arról is, hogy a szépségek bennünk gyökereznek. Ezért mindenki tulajdon lelkével néz szembe a kiállításon.

Sötétkamra (42): Albán – báró Nopcsa Ferenc

Sötétkamra (42): Albán – báró Nopcsa Ferenc
A bárónak roppant kalandos élete volt (egyszer majdnem albán király is lett belőle, de szerencsére még idejében meggondolta magát és visszalépett a felkéréstől), ám ez mit sem változtat azon, hogy üveglemezei, fotódokumentumai felbecsülhetetlen értékűek és ezért antologikusan idézendők, amikor csak lehet.