Jancsik Pál: Számunk képzőművésze: Papp László

Jancsik Pál: Számunk képzőművésze: Papp László
Papp László végigjárta művészete iskoláját a kovácsmes­terségtől a mívességig. Az adottságoknak valami különös, szerencsés egybejátszása kellett hozzá valóban. Mert az is igaz lehetne, hogy elszigetelt, magára maradt, társadalmi rendelés nélküli művészet a kovácsművészet.

Sötétkamra (41): Szúnyogland – Fadgyas Tibor

Sötétkamra (41): Szúnyogland – Fadgyas Tibor
Fadgyas Tibor egy szúnyogcsipés pillanatát kapta el valahol, egy tar koponyán (vagy egy térden, talán egy al- vagy felkaron, egy ujjon, tetszés szerint, mindenesetre, egy domború testrészen, ebben megegyezhetünk).

Időutazások Jakobovits Márta és kerámiái társaságában

Időutazások Jakobovits Márta és kerámiái társaságában
Jakobovits Márta szenvedélyes időutazó. Jól járunk, ha mellé szegődünk, és szabadon szárnyaló fantáziájához igazítjuk a magunkét. Nyilván az sem baj, ha más-más az élménytárunk, mindenkiben felsejlik valamilyen személyes emlék vagy gondolat a művésznő kerámiái illetve a tárlatain elrendezett environmentek láttán.

Takács Gábor: Ex libris Transsilvanicum

Takács Gábor: Ex libris Transsilvanicum
„Mit ér szépséged, ha nem látja senki sem? Öltözz föl szépen és tárd szélesre ablakod, hogy sokan láthassanak”. Erdélyben 1972-ben rendeztek először ex libris kiállításokat a könyv nemzetközi évében.

Csiki László: Huzamos életrajzok – Bencsik János rajzaihoz

Csiki László: Huzamos életrajzok – Bencsik János rajzaihoz
Megújította az akkorra már már feledésbe ment kőnyomatos technikát, és úgy illusztrálta Dante Isteni színjátékát: adja Isten vagy a jósors, hogy annál rosszabb munkákat akkor se készítsen, amikor már lexikonokban mutogatják a tisztességben megőszült haját.

Nagy Zsuzsa: Számunk képzőművésze: Bencsik János

Nagy Zsuzsa: Számunk képzőművésze: Bencsik János
Az általánosan em­beri megfogalmazása érdekében, ha kell elkíséri Dantét a poklokra, vagy megbirkózik a képzőművész számára legnehezebbel, és az elvonatkoztatás érdekében megfeledkezik fölényes technikai tudásáról.

Gergely Zoltán kultúrtörténeti kalandjai

Gergely Zoltán kultúrtörténeti kalandjai
Gergely Zoltánnak nemcsak Márton Áronról, hanem a kariatidákról, sámánokról, prófétákról is van különvéleménye, és vannak művészi eszközei ahhoz, hogy ezeket kifejezze, direkt módon érzékelhetővé tegye.

Sötétkamra (40): Figyelj! – Varga Béla

Sötétkamra (40): Figyelj! – Varga Béla
Az esőcseppek telesirják a szélvédőt, kopognak és újra kopognak a bádogon, freccsennek az alvázon, szétporladnak a levegőben, felhővé válnak, felfelé igyekeznek, ahonnan jöttek, jelenteni, hogy teljesítették a feladatot, de a misszió világos: nincs megállás, újra irány a föld...

Különös érzékenységű, elvont világ

Különös érzékenységű, elvont világ
Szenczi Zoltán a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet grafikai szakának abszolvense. 1954-ben született Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, illetve a szatmári Művészeti Líceumban tanult. Több egyéni tárlatot rendezett Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Budapesten, Bécsben, Koppenhágában, New Yorkban, Washingtonban.