LÁTVÁNY – Oldal 16

Ágopcsa Marianna: Emlék jelen időben

Meggörnyedten ülnek az alakok egymás mellett, a közös sors hatalmában, melyet mindegyiknek magára utaltan kell beteljesítenie. Az élet alkonyának csendje veszi körül őket, a megmásíthatatlan törvény legyőzöttjei.

Százötven éve született Scheiber Hugó

A kép néhány napja újra és újra televíziók képernyőiről, újságok beszámolóiból, címlapfotóként köszön vissza, mint a Kiseselbach Galéria kiállításának és Molnos Péter művészettörténész Scheiber Hugóról és életművéről készült monográfiájának sztárja...

„Heresimogatásra kijelölt hely, Lázár miniszter úrnak speciálba” – Hiába szólt Lázár János tárcája, hogy ne engedjék simogatni a heréjét Hadik lovának, a Kutyapárt közbelépett

"Kitértünk más híres szerencsehozó szobrokhoz kapcsolódó hasonló legendáriumokra, illetve jeleztük, hogy ezidáig a Várban lakók nem jelezték nemtetszésüket a szobor simogatása miatt."

Vilhelm Károly: Számunk képzőművésze: A stukkó

Színvonaluk nagyon változatos. Azt is elmondhatjuk, hogy napjaink építészei igen mostohán bánnak velük. Számuk egyre zsugorodik, régi épületek helyreállításakor sok helyen mint felesleges cicomákat legyalulják őket a falakról.

¡ Adiós Botero !

Mario Vargas Llosa perui író nyugodt és pazar bőségnek jellemezte az eltúlzott kiterjedésű ám érzékeinkkel jól felfogható boterói világot. Ahogy rámutatott: minden művészetnek szerves része ez a bővelkedés, még ha úgy tűnik is, hogy néha mértéktelenül el van túlozva színekben, formákban.

Ágopcsa Marianna: A restaurálás gondjai

Vasile Drăguţ hívta fel rá a figyelmemet. 1972. október 1-én jártam itt, a freskót néhány hónappal előbb fedezték fel, amikor a szószék melletti falrészen leesett a vakolat és „színes foltok” tűntek elő. Százötven freskó áll a sürgősségi listán, de ez a freskó nem szerepelt közöttük, hiszen a templom épülete nem műemlék.

Vilhelm Károly: Egy délután Barcsaynál

Kávét iszunk, és egy régi szuszékról, egy régi rézkarcáról beszélünk. Elmondja, hogy több hónapig mintázott is, ami ugyancsak különböző tér- és formakérdések tisztázását eredményezte. Nagy elismeréssel beszél Abodi Nagy Béláról, Ambrus Imréről, a kolozsvári fiatal festőkről, és kérdez a vásárhelyiekről.

Árvay Árpád: Mesterek mestere

Fiatal festőket nevelt, akik idővel büszkeségei lettek a román képzőművészetnek. Az ő műtermét látogatták például a Grigorescu testvérek, Ghiţă és Nicolae. Kettőjük közül Ghiţă templom- és ikonfestő maradt, de öccse, aki sokkal nagyobb tehetség, később a XIX. század legjelentősebb román festője lett.

Forró László: A tér fehér nyugtalansága

Nem kísérlet! Teljes értékű gondolatok megfogalmazása. A pszichológusokat talán érdekelheti, hogy a művész legutóbbi kiállításán egy kosárlabdázó így szólt: igen, uram, amikor győzni akarunk, játék közben ilyen színeket látunk.

Buszmegálló a vasfüggöny árnyékában – Tompa Gábor rendező a kolozsvári magyar színház legendás előadásáról

"Egy buszmegállóban várakozik hét ember, különböző korú, hátterű, foglalkozású emberek, a busz pedig soha nem érkezik meg. Az idő fogalma megszűnik, rájönnek, hogy több éve, évtizede, húsz éve várnak”