INTERJÚ / ESSZÉ

Orbán pánikrohamaival 2025 szeptemberében már megkezdődött a jövő év, mivel élesben elindult a választási vita. Ezzel megnyílt a valódi politikai versenypálya, és megkezdődött a vita egy igazi közéleti vita aktuális prioritásairól.

Nyugodtan megfeledkezhetünk a turáni átok legendájáról: történelmünket egyáltalán nem az örökös belső küzdelmek jellemzik. Politikai és kulturális széthúzás ugyan manapság is tapasztalható, akárcsak más országokban, de kizárólag rajtunk áll, hogy csökkentsük és elviselhetővé tegyük.

A Citadella fenyegető üzenete éppúgy világos, mint a Lánchíd kapcsolatépítő szándéka. Kedves volt egy oligarchánktól, hogy egyéves jövedelmét luxizás helyett a Tudós Társaságnak adományozta, szép is lett az épületük.

„Tény azonban, hogy neki volt mindenki közül a legnehezebb dolga, hiszen a hibrid rezsimek prototípusában élt, ott, ahol kidolgozták azt a franchise-t, amit ma használ Szerbia, Magyarország, Törökország, Grúzia. Csak sejthette, mi lesz a következő lépés."

Az, hogy Orbán Viktor legalább feltételesen elismerte, a határon átrepült drónok lehetnek magyar drónok, elég markáns változás a korábbi hisztérikus külügyminiszteri reakciókhoz képest, hiszen Szijjártó Péter korábban kijelentette, hogy ilyen nem történt

Az orbáni személyes autokrácia nemcsak egy központosított és szilárd hierarchikus intézményrendszert épített ki, hanem kinevelt egy, az államrendszert haszonélvező, attól függő embertípust, amely az Orbán-Messiás iránti lojalitásban és a rendszer fenntartásában érdekelt.