INTERJÚ / ESSZÉ – Oldal 50

Bartus László: Iványi Gábor születésnapjára

Olyan isteni ajándékot kapott, hogy csak az elesettek érdeklik. Velük érez együtt. Isten azt helyezte bele, hogy úgy lássa az elesetteket, a hiányban szenvedőket, ahogyan Ő. Ahogyan Ő tekint a magatehetetlen, elveszett, nyomorúságában is megalázott emberre.

Gáspárik Attila: Hunyadi András száz éve született

Nem szerettem. Ő sem szeretett. Mégis: része annak a színháztörténetnek, amelyből én is vagyok. Ha tetszik, ha nem. És most, amikor a születésének századik évfordulóját már nem köszönti senki, azt hiszem, helye van egy halk mondatnak: Köszönöm, hogy volt.

Ágh Attila: Balra át egy új világban

Erre Magyarországon jó történelmi lehetőséget ad a 2026-os választás, amely a várható kormányváltással esélyt jelenthet a megújuló a baloldal számára, de egyben kötelezővé is tesz egy gyökeresen új pályát a programadó progresszív uniós modell felé.

Dobrev Klára: Nézd meg a Szőlő utcai áldozattal készített videómat

Az áldozat vallomása számos kormányzati hazugságot leplez le. Többek között azt a cinikus állítást is megcáfolja, hogy a Szőlő utcai borzalmaknak ne lett volna kiskorú áldozata. Pedig van kiskorú érintett. A videóból ez egyértelműen ki fog derülni.

Szilágyi N. Sándor: Mit nem ígértek nekünk a románok Gyulafehérváron?

Én azt már rég nem hiszem, hogy a románokkal ne lehetne szót érteni, mert nagyon is lehet, csak tudni kell, hogyan, de ezt meg lehet tanulni, és ismerni is kell legalább valamennyire őket meg a kultúrájukat, amit különben amúgy is nagyon érdemes.

Gáspárik Attila: Százéves a Magyar Rádió

Magyar Rádió. Ha valaki sokat tett annak idején a nemzet egyesítéséért, akkor azok ők voltak. A hangjuk ott zúgott a konyhákban, az udvarokon, a műhelyekben – és összekötött minket, amikor fizikailag már semmi más nem tudott. Kár, hogy a mai nyomokban sem hasonlít a valamikorira...

„Minél inkább Orbán felé fordulnak az erdélyi magyarok, annál távolabb kerülnek a transzilvanizmustól”

A regionalizáció kérdése az erdélyi problémára redukálódik, innen pedig már csak egy ugrás a román–magyar viszony, amit valamiért nem sikerül normalizálni, annak ellenére, hogy a hétköznapokban román és magyar tökéletesen kijön egymással.

Csillag István: Kisrészvényes a Hullarabló Rt.-ben

Szemünk előtt zajlik a világ újrafelosztása az agresszorok által. Mi is a lakomán vagyunk – hasonlóan a Shakespeare Hamletjének Polóniusához –, ahol nem mi eszünk, hanem bennünket esznek; kezdve Ukrajnával. Hiába, a hullarablók nem a kényes ízlésükről híresek.

Konok Péter: Az örök második

Persze, az életmű nem csak így mérhető, és nem is kell így mérni. Engels legfőbb „terméke” maga Engels volt, a lelkiismeret-furdalta gyáriparos, a munkásosztály osztállyá szervezője, a két munkásnővel is vadházasságban élő botrányhős...

Debreczeni József: Kormányváltás – rezsimváltás – rendszerváltás

A politika identitásközvetítő tényezővé lesz, a politikai ellenfél átlényegül az egyén identitását fenyegető ellenséggé. Mindez egy ráción túli, a hit feltétlen jellegére építő kizárólagos attitűdöt érvényesít. Ebben a világban a Jó vívja végső harcát a Gonosz ellen.