INTERJÚ / ESSZÉ

A boldogság jelen van a virágokban, a fákban, a levegőben, a fényben, mindenhol. Jelenlétében felfedezzük, hogy túlcsordul a lelkünk. Sokféle boldogság van, egyeseknek van nevük, másoknak nincs, de mindegyiknek a megélésében a lélek elevenedik meg.

„A kutatót felelőssége és szakmai tisztessége nemcsak arra kötelezi, hogy bonyolult igazságokat elfogadjon, hanem arra is, hogy kritikai vizsgálat és viszonyítás nélkül, pusztán tekintélyi alapon ne fogadjon el »igazságokat«. Hogy ragaszkodjék az ellenőrzés, a meggyőződés, a meggyőzetés jogához...."

Idén is nagy számban hozta ide a minisztereit, óriási fesztivált szerveztek azért, hogy az erdélyi magyar közösségében azt a benyomást keltse, hogy magabiztos, erős, és sokan vannak körülötte, de ez abszolút nem igaz. Szomorú, hogy sokan bedőlnek ennek a manipulációnak, ennek a kampánynak.

Tanár úr, köszönök mindent. El sem tudtam volna képzelni a nyugodt, megállapodott, langyos életet. Eddig minden megtörtént, amitől féltem, de jól érzem magam. Boldog vagyok, mert Arisztotelésszel szólva mindent megtettem, hogy boldog legyek, és most meg szeretném állítani az időt.

A tragikus gondolkodás nem ismeri a történelmet, hisz egyetlen ideje a jelen, mégis történeti jelenségnek kell tekintenünk, mondja Goldmann. „Ugyanaz a világszemlélet különböző századokban különböző funkciót tölthet be: lehet forradalmi, apologetikus, konzervatív vagy dekadens.”

Sokszor azon kaptuk magunkat, hogy üvöltözünk egymással, és mindenki mondja az igazát, ami tönkreteszi a hangulatot. Nagyon jól ki lett találva, hogy meg kell osztani a népet, és amíg ők elvitáznak magukban, a politikai vezetés csinálja a saját kis dolgait.

Egy 106 ezer forintos rongálás ügyében bíróság elé lehet citálni egy csapat aktivistát, akik között nemzetközi hírű biológust ugyanúgy találunk, mint építészmérnököt vagy épp színésznőt.