Gábor György: Kelemen János (1943 – 2024)

Gábor György: Kelemen János (1943 – 2024)
Igazgatóhelyettesként főnököm volt az MTA Filozófiai Intézetében. Remek olvasószemináriumot szerveztünk: az ő vezetésével hétről hétre közösen olvastuk Karl Popper The Open Society and Its Enemies című munkáját, amelyből rengeteget profitáltam.

Elhunyt Kelemen János filozófus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Kelemen János filozófus, az MTA rendes tagja
Egyetemi tanári kinevezését 1984-ben kapta meg. Kelemen János szűkebb szakterülete az analitikus filozófia, a nyelvelmélet, valamint a klasszikus olasz irodalom (Dante-, Petrarca-kutatások) és az olasz filozófiatörténet (Benedetto Croce-kutatás) volt.

Barkó György (1931 – 2024)

Barkó György (1931 – 2024)
Nem, nem haragudtam. Tudom már rég, hogy a színészből felénk semmi sem marad. Nincsenek lábnyomok a színház előtti járdán, utcákat nem róluk neveznek el. Felénk nincs színészmúzeum, a rádiók nagyon ritkán játsszák be a régi felvételeket, és akkor sincs felvezető...

Lévai Júlia: Van hová visszanyúlni

Lévai Júlia: Van hová visszanyúlni
Olyanok is voltak köztük, akik már csak azért sem kockáztatták a testi épségüket, egy esetleg mégis összehozható, tiltakozó fellépéssel, mert ezzel az otthonukban bujtatott zsidó barátaik életét is veszélyeztették volna.

Magyar szkíták, szevasztok!

Magyar szkíták, szevasztok!
„Állok a pusztában, gatyám lobog. / Seggem kilóg, gyomrom korog. / Nézek a magosba, gondolok nagyot! / Magyar égre magyar csillagot!” – szól továbbra is a fejemben a Bëlga, miközben a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központjában állok.

Közelebb kerülhetünk a világ legokosabb emberéhez

Közelebb kerülhetünk a világ legokosabb emberéhez
Nagyon nehéz a különböző tudományterületek nagyságainak intelligenciáját összehasonlítani, így szinte lehetetlen kijelölni egy nemzet legzseniálisabb emberét. Pontosabban Magyarország esetében nem olyan nehéz ez: Neumann János volt az.

Lukács György: Lenin

Lukács György: Lenin
Csak Leninnel jelenik meg teljesen új típus, tertium datur ezzel a két szélsőséggel szemben. Még spontán idegreakcióit is olyan elvhűség jellemzi, amilyen csak a forradalom régi nagy aszkétáiban volt meg – de Lenin jellemében nincs egy csöpp aszkétizmus sem.

„Erőszakkal szemben csak a politika” – Markó Béla az Esőben

„Erőszakkal szemben csak a politika” – Markó Béla az Esőben
Első verseskötetét közel fél évszázada (1974-ben) adták ki, amelyet eddig másik negyvennégy követett, köztük néhány gyermekverskönyv. Nyolc esszékötetet jegyez, és sorra jelentek meg tanulmányait, előadásait, beszédeit s a vele készített interjúkat közlő kiadványok...