INTERJÚ / ESSZÉ

Idén is nagy számban hozta ide a minisztereit, óriási fesztivált szerveztek azért, hogy az erdélyi magyar közösségében azt a benyomást keltse, hogy magabiztos, erős, és sokan vannak körülötte, de ez abszolút nem igaz. Szomorú, hogy sokan bedőlnek ennek a manipulációnak, ennek a kampánynak.

Tanár úr, köszönök mindent. El sem tudtam volna képzelni a nyugodt, megállapodott, langyos életet. Eddig minden megtörtént, amitől féltem, de jól érzem magam. Boldog vagyok, mert Arisztotelésszel szólva mindent megtettem, hogy boldog legyek, és most meg szeretném állítani az időt.

A tragikus gondolkodás nem ismeri a történelmet, hisz egyetlen ideje a jelen, mégis történeti jelenségnek kell tekintenünk, mondja Goldmann. „Ugyanaz a világszemlélet különböző századokban különböző funkciót tölthet be: lehet forradalmi, apologetikus, konzervatív vagy dekadens.”

Sokszor azon kaptuk magunkat, hogy üvöltözünk egymással, és mindenki mondja az igazát, ami tönkreteszi a hangulatot. Nagyon jól ki lett találva, hogy meg kell osztani a népet, és amíg ők elvitáznak magukban, a politikai vezetés csinálja a saját kis dolgait.

Egy 106 ezer forintos rongálás ügyében bíróság elé lehet citálni egy csapat aktivistát, akik között nemzetközi hírű biológust ugyanúgy találunk, mint építészmérnököt vagy épp színésznőt.

Ausztriában minden negyedik ember migrációs hátterű. Ugyanakkor a bevándorlás tradíciója a monarchia idejére nyúlik vissza. Bécsben az 1900-as évek elején is éltek magyarok, csehek, horvátok.

A túlélési ösztön a megalkuvással is együtt jár. És a kényelem mozgatja a túlélési ösztönt. A kívülállóság nyomatékosítása mindig valahogy a kényelmi pozíció fenntartásáról is szól. Kritikusnak kell lenni, és ennek hangot is kell adni, akkor is, ha kilátástalan szélmalomharcnak tűnik.