Stumpf András nagyinterjúja Lendvai Ildikóval

Stumpf András nagyinterjúja Lendvai Ildikóval
Ma már akár öt-hat generációra meghatározza az embert Magyarországon, milyen társadalmi csoportba születik. Sőt, már az is, földrajzilag hova született. Még a Horthy-korban is nagyobb volt a mobilitás: ott például az egyházaknak volt ilyen szerepük, ők emelték ki olykor a szegénysorból a tehetségeket.

Ürge-Vorsatz Diána: Szép nyugodtan megsülünk

Ürge-Vorsatz Diána: Szép nyugodtan megsülünk
Nem azt akarom mondani, hogy azonnal kommunista forradalomra van szükség, de az biztos, hogy a túlzott társadalmi egyenlőtlenségek, a mélyszegénység felszámolását, és egy új, klímabarát környezet, fogyasztási struktúra kialakítását csak együtt lehet megoldani. Ehhez pedig egy jobb gazdasági, üzleti rendszerre van szükség.

Markó Iván: A maximum alatt nincsen semmi

Markó Iván: A maximum alatt nincsen semmi
A tehetségével nagyon sok ember visszaél. Ez nagy bűn. A tehetséggel nagy emberi felelősséget kell vállalni. Mitől férfi egy férfi? Nem attól, hogy milyen a potenciális képessége, hanem attól, hogy a szeretetteiért felelősséget vállal.

Markó Béla: Más ország, más himnuszok

Markó Béla: Más ország, más himnuszok
Egyetértünk-e Kölcseyvel abban is, hogy „Megbünhödte már e nép / A multat s jövendőt”? Vagy mégis tudatában vagyunk, hogy a jövendőt csak elherdálni lehet, előre megbűnhődni nem, bármennyire is lenyűgöző a költő múltat, jelent, jövőt egybemarkoló pátosza?

Mikszáth Kálmán: A honatyaság

Mikszáth Kálmán: A honatyaság
Majdnem baj lett belőle. Mert Mariska, mikor távoztam, belecsimpeszkedett a nyakamba s valamit sugott a fülembe. Nem árulom el, mit. Gavallér ember nem teszi. De ennek követ­keztében ki kellett nyitnom a tárczámat .

Mikszáth Kálmán: A kormány támaszai

Mikszáth Kálmán: A kormány támaszai
Talán mondanom sem kell, hogy lemondtam a »Hírharsoná«-ról, és ismételten megígértem a »kormány támaszá«-nak, hogy egy szót sem szólok: de hát nagyon nehéz elhallgatni ezekben a szomorú időkben, hogy vannak még derék, jó hazafiak.

Dosztojevszkij 200 – Nem ártott neki a marxizmus

Dosztojevszkij 200 – Nem ártott neki a marxizmus
Magyarországon a szovjet érdekszférához kapcsolódás után begyűrűzött a sztálini irányítás, rátenyereltek a kultúrára, ideológiai irányítás kezdődött. Dosztojevszkijből nem létező szerző lett az ’50-es években.

Az „alanyi történész” – interjú Borsi-Kálmán Bélával

Az „alanyi történész” – interjú Borsi-Kálmán Bélával
Szakmai életutam egyik legjobb döntése volt, hogy – élve a „rendszerváltás/változás/változtatás” által felkínált váratlan lehetőséggel – 1990 és 2015 között, szintén megszakításokkal, tizenhárom évet és egy hónapot töltöttem külszolgálatban.