Lőrinczi László: Másodszor a Fekete kolostorban 2.

1915. február 14-én a francia külügyminisztérium érdeklődik a vendée-i prefektusnál egy Jungblut nevű német internált halálának a körülményeiről. A prefektus válasza szerint Litterio Jungblut szívszélhűdésben halt meg a noirmoutier-i kórházban, már előzőleg is több szívrohama volt.

Herédi Gusztáv: Dél varázsa (Jugoszláviai útijegyzet 2)

... amikor a közelemben a fán almákat pillantok meg, nyomban azt is észreveszem, hogy nem éppen olyanok (most már elsőnek a különbözés tűnik föl nekem), hanem kissé nagyobbak, mint a mieink, nem annyira kerek a formájuk, a felső részük enyhén elkeskenyül és szögletes...

(L): Újólag igazolódott

Erősen kellene vigyázni. Általában igyekezzenek a tévések jobban kívülről szemlélni önmagukat, mert – például – a különben kedves Józsa Erika–Csáki kettős közvetlenséget kereső összekötő szövege olykor pajtási enyelgéssé degradálódik.

Szász Zoltán Imre: A hangjátéktól a szó-dzsesszig

Az a sajátosság, hogy a hallgató csupán a hallottak alapján ismerkedik meg a történettel, alkalmassá teszi a hangjátékot a csapongó fantázia képeinek, az elszabadult belső monológoknak, a lelki válságoknak a megjelenítésére...

Csiki László: Méliusz József köszöntése – nevekkel

Ha Méliuszról beszélünk, mindig előkerül valahonnan Európa. De hol is lehet az az Európa, ha sokaknak mindegyre hivatkozniuk kell rá, viszonyulniuk hozzá („mi és Európa”), és sokszor csak segédfogalom? Méliuszban azonban nincs semmilyen elkülönítő aggály.

Puskás Attila: A rovarvilág Homérosza

Haláláig levelez Darwinnal, aki egyaránt nagyra értékelte Fabre tudományos munkásságának újszerűségét, eredetiségét, előadásmódjának színességét, s fel is használta korszakalkotó életművében egyes következtetéseit.