A HÉT50

1915. február 14-én a francia külügyminisztérium érdeklődik a vendée-i prefektusnál egy Jungblut nevű német internált halálának a körülményeiről. A prefektus válasza szerint Litterio Jungblut szívszélhűdésben halt meg a noirmoutier-i kórházban, már előzőleg is több szívrohama volt.

... amikor a közelemben a fán almákat pillantok meg, nyomban azt is észreveszem, hogy nem éppen olyanok (most már elsőnek a különbözés tűnik föl nekem), hanem kissé nagyobbak, mint a mieink, nem annyira kerek a formájuk, a felső részük enyhén elkeskenyül és szögletes...

Erősen kellene vigyázni. Általában igyekezzenek a tévések jobban kívülről szemlélni önmagukat, mert – például – a különben kedves Józsa Erika–Csáki kettős közvetlenséget kereső összekötő szövege olykor pajtási enyelgéssé degradálódik.

Lindemann 1882-ben azt bizonyította be, hogy a π semmilyen fajta algebrai egyenletnek nem lehet gyöke, és ezzel megoldotta az évezredes problémát: a kör négyszögesítése – abban a formában ahogyan fentebb megfogalmaztuk – kivihetetlen

"Én szántam Adyt. Tálentomos volt ő is, tisztességes családból származott, érdemes famíliából, lehetett volna belőle igazi poéta, így csak amolyan Lisznyay-féle lett. Kuriózus verselő. Tudja, fiam, ki volt az igazi „modern” poéta?"

S most, hogy ez a brüsszeli elektronikus menetrend eszébe jut, először ez utazás során érzelmessége némiképpen érzelgősségbe vált, és azt mondja, persze, csak magában, némán, hogy senki meg ne hallja itt a toronyban: Ó, Európa... !

Az a sajátosság, hogy a hallgató csupán a hallottak alapján ismerkedik meg a történettel, alkalmassá teszi a hangjátékot a csapongó fantázia képeinek, az elszabadult belső monológoknak, a lelki válságoknak a megjelenítésére...

Kuncz ekkoriban ismerkedett meg alaposan például Bergson műveivel, s a sok olvasmány közül elsősorban ezeket szokás különös gonddal számon tartani, hisz a húszas évektől Kuncz tanulmányai igen erős Bergson-hatást mutatnak.

Ha Méliuszról beszélünk, mindig előkerül valahonnan Európa. De hol is lehet az az Európa, ha sokaknak mindegyre hivatkozniuk kell rá, viszonyulniuk hozzá („mi és Európa”), és sokszor csak segédfogalom? Méliuszban azonban nincs semmilyen elkülönítő aggály.

Haláláig levelez Darwinnal, aki egyaránt nagyra értékelte Fabre tudományos munkásságának újszerűségét, eredetiségét, előadásmódjának színességét, s fel is használta korszakalkotó életművében egyes következtetéseit.