A HÉT50

Robotos humorszemléletének legsebezhetőbb pontja, hogy az objektivitás eltúlzásával csökkenti a szubjektív tényező szerepét az irodalmi eszközökkel történő nevetésfakasztásban. Robotosnak ez a nézete nem újkeletű, már könyve megjelenése előtt is megfogalmazta.

Ha egy család tömbházba költözik, nem pusztán lakást, hanem életmódot is változtat, és ezt meg is kell érteni és értetni. Miről is van itt szó? A család itt zárt térben él, nem függetlenül, hanem csoportban, egy lépcsőházban, egy tömbházban.

Nagyot lélegeztem, örvendeztem, hálálkodtam a tisztviselőnek, aztán siettem ki a városba, a partra, nagy területet jártam be, hogy pótoljam az elveszett időt. Két óra múlva visszatértem az ügynökségre. Átvettem a bőröndöt. Vizsgázni akartam. Nem valami fényesre sikerült.

A riporter nyilván az érdekelt család problémáinak megoldását óhajtotta elősegíteni. őszinte meggyőződéssel állítom, hogy melléfogott. Nem értek egyet Huszár Sándor enyhén elmarasztaló bírálatával sem.

Az élet azt bizonyítja, hogy a férfiaknak könnyebben elnézik a hibáikat (talán mert az ország összlakosságát tekintve a nők vannak többségben? és mert az igazságszolgáltatásban a férfiak vannak többségben?).

Az alkotó embert körülvevő közöny annál felháborítóbb, minél kisebb emberről van szó. Az ankét nem önmagában izgalmas műfaj: csak akkor, ha a riporter idegrendszere is reagál a saját észleléseire.

Számos javaslat hangzott el. A leggyakoribb a tudományos rovat terjedelmének, (esetleg az irodalmi rovat rovására való) növelését illeti. Minthogy azonban ugyancsak a kérdőívek tanúsága szerint az irodalomrovat még mindig a népszerűbbek közé tartozik, szerkesztőségünk úgy véli, hogy a tudományos közírás iránti jogos igény fokozottabb kielégítését más úton kell keresnie.

1933 novemberében lépett be az Ekés Frontba dr. Petru Groza, volt miniszter, aki kezdettől fogva támogatta a mozgalmat. Miután rövidesen az Ekés Front elnökévé választották, Groza jelentősen hozzájárult a demokratikus és antifasiszta erők összefogásához.

Mert van egy féltve őrzött titkom, barátunk: az emberiség legnagyobb kincse nem a kőolaj, hanem az az egészen különös és csak embernek kijáró ajándéka a természetnek, hogy tudatában van és örülni tud a létének. Hogy azt, amit boldogságnak nevezünk, léte értelmének tartja.