A HÉT50

Azt valósággal élvezem, ha nyelvet öltenek rám, de ha hülyének tartanak, én mutatok szamárfület. Eredetiben nem tudom idézni, de Ábrányi Emil fordításában így hangzik Cyrano hördülete: „Mert magamat kicsúfolom, ha kell, de hogy más csúfoljon, azt nem tűröm el!”

Felesége most bizonyára kikorrigálna: színész-aviatikus – mondaná, és így igaz. A büszke címmel a század elején Molnár Ferenc tisztelte meg, s ez a kettősség, talán nem csalódom, mind a repülés, mind a színjátszás történetében egyedülálló.

Voltaire és Goethe egyetértésben élt korával, Kossuth mindvégig szembeszegült vele. Ami e látszólag ellentétes viszonyulási módban közös volt – az a szenvedély. A megismerés és reagálás szempontjából legtágabban és legésszerűbben értelmezett „kaland”.

Korunk matematikáját az axiomatikus gondolkodás jellemzi. Szinte minden matematikai diszciplínát axiomatikusan építünk fel, azok pedig, amelyeket nem ilyen alapvetés nyomán tárgyalunk – axiomatikusan megalapozott diszciplínákban gyökereznek. Felmerülhet a kérdés, hogy…

Most ott ül a lépcsőn az Üvegemberke, és még mindig a tenyerén tartja azt az óriási, gyantaillatú fenyőtobozt. És az emberek nyugodtan feküsznek le, ha nem is éppen a tyúkokkal, de korán, nagyon korán. Melk – a huszadik századi rohanásban – a csendes álmok városa...

Néhány felejthetetlenül szép vers, lelkünk részévé vált melódia, amelyet csak Áprily és csak itt Erdélyben írhatott. Ez Áprily Lajos költészete világirodalmi beállításban. Tagadhatatlan érdeme a mi kis erdélyi irodalmunknak, hogy van költője, aki ezt a világirodalmi beállítást elbírja.

Ám mégis ő az, a Búsképű Lovag, kalandjai láttán ismét bűvös körébe von a talány – megszállott, rögeszmés őrült-e vagy egy igaz eszmény tisztalelkű bajnoka? A tömeghatást tekintve korunk első számú művészete a film, s az irodalmat nem a filmesek összeesküvése sodorta veszélybe, ha ugyan egyáltalán veszély fenyegeti.

Az erkölcsi cselekvésnek személyes objektumra kell irányulnia. Éppen ezért a keresztény ideológia, hogy erkölcsi jelentést biztosítson cselekvésének, képzelt személyességet tulajdonít a testi vágynak: kísértés, a Gonosz incselkedése stb. Ez a cselekvés azonban a mi számunkra csak képzelt erkölcsi cselekvés.

Geo Bogza szerint a halottak sietnek. Józsa Béla azok közé tartozik, aki nem siet. A rádium felfedezésének évében született – az atombombakísérletek esztendejében kínozták halálra. Mert meg akarta jobbítani a világot.

csúcsforgalmi áradatban araszolunk a földalatti nyilvános telefonállomásáig. Hosszú sor, az öt készülék közül három nem működik. A sorban itt is, ott is fiatal párok. Nem idegeskednek, amiért várni kell, inkább csókolóznak. Hiába, akármit is mondanak, Párizs az Párizs.