A HÉT50

Összegezve a Hargita visszhangjait, a következőkre jutunk: a tények igazak, az okok is, a riport mégis káros, mert sérti a megye dolgozóinak önérzetét. Mi sérti? A tény, a tizenhat halott és feltehetően még több sebesült? Nem. Az, hogy ezt az ország előtt ilyen „meggondolatlanul” felvetették.

Úgy éreztem, hogy a marxista történetírás egyik legfőbb feladata felszámolni a nacionalista porhintést. Erre törekedett akkor többek között Victor Cheresteșiu is, valamint Budapesten I. Tóth Zoltán. Számos fiatal román és magyar történész haladt a nyomunkban.

Feladatomnak és kötelességemnek érezzem, hogy megírjam a Korunk irodalmi mozgalmának a történetét, amelynek – ez most már világos és vitathatatlan – közvetlen előzményei Kahána Mózes indulásához és korai művéhez vezethetők vissza.

Nem tudom, milyen a közérthető filozófia. De tudom, milyen – Bretter példa rá – a közért gondolkodó filozófus. Nem tudom, milyen a népszerű filozófia. De tudom, és Bretternek is köszönhetem, hogy tudom, milyen az a filozófia, amely a népszolgálatot nem ellentétezi az emberi teljesség igényével.

Előfordult, hogy a bűnöst, főleg ha „feslett” asszonynépről volt szó, szalmakoszorúval a fején, kivesszőzik a városból. Ha nem részesül olyan hathatós támogatásban, mint 1604-ben az a bizonyos Fekete Borbála, akit mint „tisztátlan személyt” vittek a Toronyba, de három nap múlva...

Okkal kérdezhetjük: hacsak valami furcsa mazochizmust nem tételezünk fel róluk, elhihető-e, hogy ezek a sci-fi írók ebbe a jövőbe akarnak menekülni-menekíteni? A sötétbe, amitől félünk? Talán inkább óvni akarnak...

Nem egy esetben nélkülözhetetlen munkát végez el ezen a téren, még az adott szűk keretek között is Kovács János. Gondolok például A hagyománnyá avatott avantgarde című tanulmányára.

A személyiségére kényesen érzékeny költő végül önmaga semmisíti meg személyiségét. A mámor ködös hullámain el úszó lét képfoszlányaiban föl-fölbukkanó, béna elméjű költő émelygéstől eltorzult arca – nos, ajánlatos-e a pálya?

Az uránatom-fűtőanyagon alapuló energiatermelés jövőjét évszázadokban mérik. Ez különösen igaz, ha a beláthatatlan lehetőségekre gondolunk, amiket a tudományos kutatások tárnak fel. Ezzel kapcsolatban megemlíteni az új típusú reaktorokat kell megemlíteni.

Az Írói Egyesület vendégeként több mint negyven romániai magyar író beszélgetett irodalmunk harminc esztendejének számbavétele szándékával néhány olyan alapvető irodalmi kérdésről, mondhatnám irodalmi létkérdésről, amiről egy efféle értekezlet három és fél-négy órája alatt egyáltalán beszélgetni lehet.