A HÉT50

Magtár, a fegyver ravasza – szép lassan megtanulja mindazokat a szavakat, melyek jelentését anyanyelvén sem tudja, nem is tudhatja, hiszen valóságtartalmát nem ismeri. Mert akik írják, nem gondolnak a gyermek életkori sajátosságára, intellektuális és érzelmi befogadóképességére.

Olyan ez a szerep, mint a vulkáni robbanás után szállongó hamué, amely lassan és kérlelhetetlenül belepi a változásokat, el is temeti, de meg is őrzi őket, a lehető leghívebben, mert a tárgyak és testek egyetlen ránca sem menekülhet előle...

Elsők között iratkozik be, a Nyárád menti székely, a román egyetemre. Tapasztalatok sajgásából tudom, a gyanú micsoda ingoványára lépett. És micsoda bátorító öröm egy hősi életút ismeretében mérlegelni a megriadtak gyanúját. Mert minden bátor lépése mögött ott van, fedezetként az egész élete.

A KÖLTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGÉT, valóban, nem értelmét és célját, hanem szerves létét az emberi univerzumban: annyi érthető ön- gyötrés és fölösleges rabulisztika helyett, de legalábbis mellett a költészet szükségességét kell újból és újból felfedeznünk.

A rendezői gondolkodás tudatalatti gátlásainak egyik jellemző megnyilatkozása az, hogy fáznak a nagy színésztől, félnek, hogy túlnövi elképzelésüket vagy irányító képességüket, s inkább „merész kísérletezéssel" olyasvalakire osztják a nagy szerepet, akivel szemben nincsenek kisebbrendűségi görcseik.

„Szerintem a filozófiai vizsgálódás – amennyire tapasztalatot szereztem ebben – abból a különös és zavaró lelkiállapotból indul ki, amelyben tökéletes bizonyságot érzünk, anélkül, hogy meg tudnánk mondani, miben is vagyunk bizonyosak."

Mégsem szeretném az érdeklődést a nélkülözhetetlen, de nem lényeges adatok felé fordítani. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon mindenesetre lehetőleg pontos lesz, s ehhez van szüksége minél több munkatársra, jelentős szerepet azonban egy valóban korszerű irodalomtörténeti érték- és összefüggésrend felállításával kíván betölteni.

Az olvasók két alsó rétegét viszonylag könnyű megkülönböztetni egymástól. Annál nehezebb megmondani, hogy kik is tartoznak vagy tartozhatnak a legfelsőbb réteghez. Csak annyit mondhatunk róluk, hogy ők azok az olvasók, akik a múlt és a jelen valóban nagy értékeit keresik, olvassák.

És ha a kilátások ilyen biztatóak, ha erről a megoldásról a szaklapok is egyre sűrűbben beszámolnak, akkor lehet, hogy előbb-utóbb egy másik álmom is teljesül majd. Nevezetesen az, hogy a Kriterion új kiadványaihoz is hozzájutok.

A zene gyógyít, még a szó klinikai értelmében is; a gombnyomásra hallgatott zene is. Csakhogy a gyógyszer egyben méreg is. Vigyázzunk hát az adagolásra! Az elixír ne válhasson toxinná.