Huszár Sándor: Naplólapok 06.

Huszár Sándor: Naplólapok 06.
Méliusz József cikkét, a Közelmúltunk irodalmát, amiből a „Nézzünk hát szembe” vita lett, persze olvastam. Hisz az Utunkban jelent meg. De olvashattam – és mint ahogy az aláhúzásokból látszik, valóban olvastam is – könyvben való megjelenése után.

Szász János: Ezt olvastam (30)

Súlyát és jelentőségét pedig attól az elkötelezettségében átfogó, új egyetemességre törekvő humanizmustól nyeri, melyet ez a költészet oly művészi eréllyel és érvénnyel közvetít, hogy íme, a világnézetileg viszolygók is kalapot emelnek előtte.

Gazda József: Magnóliák

Gazda József: Magnóliák
Fülöp Antal Andor meggyőz arról, hogy szeretnünk kell az embert, szeretnünk kell a szépségeket, és arról is, hogy a szépségek bennünk gyökereznek. Ezért mindenki tulajdon lelkével néz szembe a kiállításon.

Erdélyi Lajos: Kemény János emlékezéseiből

Később a Székely Színháznál is megvolt az egyetértés, ha voltak is apró ellentétek, azok sem elviek, hanem inkább színházi elgondolásokból származtak. Nem voltak fenntartások, a felettes hatóságok pedig nagyobb mértékben nem is támogathattak volna.

Rohonyi Zoltán: Az irodalomtörténet bukása?

A társadalomtudományokba való beolvasztás Taine-nel kezdődött és a marxizmussal folytatódik – mondja Wellek –, jellemzője pedig az, hogy a művészetet a társadalmi átalakulás tükrévé teszi.

Dávid Gyula: Az újat kereső esztétika

Vállalta a „maga teremtette értékrend” mércéje alatt kimondott részítéletek egységes rendszerbe foglalását, az egész kortárs iroda­lommal szembeni szubjektivitást. A műben, annak minden egyes porcikájában ott feszült a kérdés: „ho­gyan tovább?”

A Nobel-díj kulisszatitkaiból

A Nobel-díj kulisszatitkaiból
Tekintsük például Onsagert, aki egyszemély­ben kiváló fizikus és remek vegyész: 1968-ban kapta meg a kémiai Nobel-dijat az irreverzibilis termodinamikai folyamatok egyenleteiért, amelyeket a harmincas években állított föl. Megesik az ilyesmi.

Huszár Sándor: Naplólapok 05.

Huszár Sándor: Naplólapok 05.
Még volt egy furcsa kérdése: milyen viszonyban vagyok Hajdú Győzővel? Nem jobban, mint az egész irodalmunk – feleltem. – De miért kérdi, Mert a feljelentést ő véleményezte, aki író és a tartományi bizottság tagja.

Fischer István: A mágikus ablak

A film a környező valóság tükrözé­sének első olyan eszköze, amely nem­csak térben és időben pereg, hanem meg­szünteti a reális teret, kikapcsolja a reális időt, és megalkotja saját, tet­szés szerint szervezhető, tagolható, strukturálható terét és idejét