A HÉT50

Nekiesett Gelunak. Hosszan elmondta, hogy milyen reakciós. Úgy bűnözzön tehát ezután – fejezte be a Főnök, aki állítólag tábornok, nevet is mondott, de az ezeknél mindig álnév –, hogy ha a legkisebb hibát is elköveti, bennünket, jótevőit sodor veszedelembe.

A magam módján mindkettejüket szeretem. Szeretem Földesben azt a tulajdonságát, amit egyetlen könyvének címében törekvéseiről elárul, hogy amit tesz, az „A lehetetlen ostroma”. Gálfalviban szeretem a belőlem jelentős mértékben hiányzó diplomáciai érzéket és készséget.

– Ide figyelj: én ezt a feljelentést a szemétbe dobom. Megtette. Merthogy ő olyan kegyes. – De te menj a szerkesztőségbe és mondd meg annak a Walternek, hogy ne énekeljen semmit. Érted? Semmit az ég világon!

Megállapodások is születtek. Így például A Hét vásárhelyi szerkesztője az Új Élet egyik szobájában kap íróasztalt, fiókostul; ugyanakkor – ha kávéosztás ténye forog fenn –, A Hét munkatársa is jogosult kávéfogyasztásra.

Ez is egyszerű: Ceauşescu a pártaparátusra alapítja a hatalmát. Az aparátus zöme – főleg a végrehajtó rész – szellemileg, erkölcsileg tudatosan szelektált értéktelen népség, amelynek mégis hatalmas vagyona van, amihez élete árán is ragaszkodik: Ceauşescu bizalma.

Mi az, hogy romániai magyar közélet? Ez egy szeparatista szempont. Különben is az egész vezércikk idegen a mi pártunktól. Mitől egyoldalú az ún. magyar közélet és ez kit érdekel? Miért pont ezt idézem (a testvériséget) Ceausescutól, miért nem azt, hogy a nemzeti kérdés végleg megoldódott?!

Hetek óta ostromlom Fazekas János miniszterelnök-helyettest, hogy juttasson be Ion Gheorge Maurer miniszterelnökhöz. Gondoltam, elmegyek hozzá s elmondom, hogy Hajdú Győző miként áztatta el Földest. De mindenekelőtt azt, hogy milyen nagy szükség volna Földesre, az ő alapos elméleti ismereteire...