A HÉT50

Zöldi László: Tízéves A Hét

Ha majd egyszer összegezi valaki a romániai magyarság hevenes évekbeli fejlődését, A Hét fölfedezettjeinek akár külön fejezetet is szentelhet. Azoknak a túlnyomórészt fiatal írástudóknak, akik – legyenek költők vagy filozófusok, tanárok vagy mérnökök – a bukaresti magyar újság hasábjain tűntek fö

Zöldi László: A HÉT SZERKESZTŐSÉGÉBEN – „Mi máshová tesszük a hangsúlyt!”

Kacsó Sándor önéletírásának két kötetéről, azt hiszem, többet írtunk, mint az egész romániai sajtó. Úgy éreztük, hogy a könyvben megnyilatkozó magatartás a mi legszebb hagyományunk. Mi a legendás nemzetiségi közéleti harcos és publicista helytállását ünnepeltük, s úgy tetszik, ez nem irodalomellenes magatartás.

Médianapló – Huszár Sándor felidézése

Gyakran adtunk hírt A Hét megnyilvánulásairól, 1978-ban még interjút is készítettem az épp Budapesten időző főszerkesztővel. Huszár Sándor azt kérte, hogy ezúttal ne érintsük az íróságát, ő ugyanis reklámemberként mutatkozna be az ÉS olvasóinak.

Szász János: Ezt olvastam (36)

Páratlan dialektikus érzékkel fedezi fel, hogy a fasizmus keresi ugyan a tömegek kifejezési formáját, ám azok révén megakadályozza a tulajdonviszonyok megváltoztatását. A fasizmus „üdvösnek látja, hogy a tömegek kifejezési lehetőséghez (de az isten szerelmére, ne jogaikhoz!) jussanak”.

Jánosi János: Történetiség és esztétikum

A vitában két eltérő álláspont kristályosodott ki; az egyiknek a hívei előnyben részesítik a hangsúlyozottan technikai (nyelvészeti, szemiotikai, strukturális) eljárásokat, míg a másikéi azt ajánlják, hogy ezeket az eljárásokat kapcsolják össze egy összesítő filozófiai szemlélet érvényesítésével.

Tabák László: Négy frank az Eiffel-torony

A vastorony aljában elhelyezett bódék egyikéből, a francia nők jellegzetesen dallamos, megkapó hanghordozásában szólítanak meg: – Monsieur, négy frank egy Eiffel-torony. – Köszönöm. Drága…

Szent-Györgyi Albert: Oktatás és bővülő ismeretek

Az embernek szüksége van izgalomra, kihívásra, és egy gazdag társadalomban minden könnyen elérhető. Az unalom veszélyes, ugyanis könnyen arra késztetheti a társadalmat, hogy az izgalmat – felelőtlen és tudatlan vezetőket követve – politikai kalandban és katasztrófapolitikában keresse.