A HÉT50

Eszembe jutnak azok a csodálatos emberek, akiket naponta láttam itt: szerkesztőség, klub, otthon, olvasóterem, irodalmi és politikai viták rendkívüli színtere volt részükre a kávéház. Legtöbbje szép, szalagos koszorúk alatt, rezesbandával tért nyugovóra a házsongárdi gesztenyefák tövébe.

Mondanom sem kell, nagyon is egyetértettem az okos trafikossal. Arra valóban nem számíthattam, hogy a riport hatása alatt a kormány kevesebb tiszteletet érez majd a patriarcha iránt, s lemond kívánsága teljesítéséről...

Egyik tudomány területén sem olyan természetes az ismeretterjesztés műfaji és stíluskövetelményeinek számonkérése, mint éppen a nyelvtudományban. Ez a követelmény nyilvánvalóan ismét többletigényt jelez nyelvészeinkkel szemben.

Nem hinném, hogy mindez ne volna több puszta véletlennél vagy a filosz játékánál. Sőt, még azt is merném kockáztatni, hogy a törvény érvényesülése kizárólag remekművekben mutatható ki, ha nem is mindegyikben.

Sokkal érdekesebb Brunevác Sába egyéniségénél az, ami az író tudatában az események megelevenítése során alakja köré épül. Nagy István az az író, az az ember, aki közvetlen részese volt a közelmúlt és a jelen történelmét alakító eseményeknek – műve a történelemmel kínál találkát a mi számunkra is.

Vajha ilyen olvasókönyvet szidhatnánk, gondoltam magamban, tegnapig, amikor sikerült kézhez kerítenem a kolozsvári születésű, kisiskolásokhoz szóló új gyűjteményt, a Barangolás Meseországbant, amely nálunk, azt hiszem, először, szinte kizárólag irodalmat, írók alkotásait adja a gyermek kezébe

A Korunk és A Hét cikkei, valamint a Kriterion Korunk sorozatának könyvei a korszerű műveltség ismeretanyagának terjesztésével és az alkotó gondolkodás ösztönzésével nemzetiségi kultúránk belső arányosságának megteremtését segíthetik elő.

Az ízlés, maga a nép ősi motívumai, szín- és formavilága iránti érzék sem feltétlenül öröklődő tulajdonság. A népi származás egyáltalán nem jelenti azt, hogy törvényszerű letéteményese valaki a népi ízlésnek. Szinte azt mondhatnám, hogy lassan épp ellenkezőleg.

Tehát azt mondja a kritikus, hogy ezt a sziruposan költői művet az édességipar igényei szerint filmesítették meg és nem vették tekintetbe a költői lehetőségeket. De mondom: nem értem, hiszen a film Magyarországon, és másutt is, ahol vetítették, ennél sokkal súlyosabb kritikákat kapott.

A műfordítás-tudomány egyik kitűnő szaktekintélye Jiri Levy, akinek a cseh eredetiből fordított könyve Die literarische Ubersetzung (Az irodalmi fordítás) címen 1969-ben jelent meg a Majna-Frankfurt-i Athaenaum kiadónál, nem kevesebb, mint negyven műfordítás-elméleti művet jelöl meg bibliográfiájában...