A Magyar Hang cikke.

Áder János volt köztársasági elnök (Fotó: MTI/Derencsényi István)

A címben foglalt kérdést állítás formájában hallottam a napokban, mégpedig kizárólag Fidesz-szimpatizánsok szájából. Vehemensebb megfogalmazásban házhoz ment a micsodáért.

A Tisza híveit hidegen hagyta Áder Sulyok Tamást támogató nyilatkozata egészen addig, amíg második körben bele nem kötött Magyar Péterbe, egyenesen bocsánatkérést követelve amiatt, hogy ő „közpénzhorgász” volna. Az arra kapott válasz kiváltotta azt a hatást, ami eleve borítékolható volt. Konkrétan Magyar Péter felsorolta a kvietált köztársasági elnököknek járó állami (adófizetők finanszírozta) juttatásokat. A természet- és pénzbeli juttatások nagyon is érzékletesek az egyszerű adófizető számára: szóval te, kedves János, 720 négyzetméteres villát kaptál közpénzen, sofőrt, személyzetet, 21 milliós rezsidet is mi fizetjük, tetejébe 6 milliós havi apanázsod van… a hétköznapi választónak kinyílt a zsebében a bicska.

Sikerült igényt ébreszteni az „elszámolásra” Áderrel. Pedig nem kellett volna ennek így lennie, több okból sem. Eddigi elnökeink közül hárman a temetőben vannak, ők is megkapták ezekett a juttatásokat, és senki sem apprehendált különösebben. Ők – Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László – tisztességgel kiszolgálták a hivatali idejüket, minden egyes közvélemény-kutatás szerint bírták a többség bizalmát, emlékük tiszta. Áder János mint két ciklust abszolvált elnök ugyanide sorolt be – eddig. Most Ádert is átsorolják a két élő elnök mellé, akik pedig csúnyán leszerepelt, erkölcsileg bukott emberként távoztak a Sándor-palotából.

Hát hiányzott ez Ádernek? Hogy Schmidt Pállal meg Novák Katalinnal állítsák egy sorba? Ráadásul egy Sulyok Tamás miatt? Sulyok miatt, akinek a családi múltja foltos, az ügyvédi múltja zavaros, a tudományos múltja mikroszkopikus, az alkotmánybírói múltja értékelhetetlen. Sulyok miatt, akinek a „népszerűsége” elnöki poszthoz méltatlan.

Érthetetlen ez a kiállás azért is, mert Áder János apósa, néhai Herczegh Géza nemzetközi rangú jogtudós volt, a családi asztalnál bizonyosan nem hangzott el sosem, hogy egy Sulyok-szintű ember méltó lehet az elnöki tisztségre. Ráadásul ezzel a kiállással Áder János vélhetően nemcsak önmagát intézte el, hanem a Kék Bolygó Alapítványt is, amely pedig hasznos tevékenységet folytat(ott). Az Orbán-rezsimben az egyetlen komolyabb közpénzen működő intézmény volt, amely a környezetvédelmi problémáinkkal alaposan foglalkozott.

Ádert a Tisza-kormány nem akarta bántani. Sosem került szóba sem a személye, sem az alapítványa. Így viszont, az Áder kezdeményezte vita folyományaként a kormányzat kénytelen lesz véget vetni a „közpénzhorgászatnak” mind a Kék Bolygónál, mind Áder személye körül. Közkívánatra vehetik el a rég megszabott, és eleddig sosem vitatott kvietált elnöki járandóságokat.