Véget ér pénteken a Davosban évente megrendezett Világgazdasági Fórum (WEF), amely az alapító, Klaus Schwab szavai szerint nyomott hangulatban zajlott a gazdasági krízis árnyékában. A gazdasági szereplők elkövetkező évekre szóló előrejelzései nem bíztatóak.
A Világgazdasági Fórum hatékonyságát régóta érik kritikák, hiszen a magasrangú politikusok és a tudományos élet képviselői mellett javarészt a világ gazdasági elitje gyűlik össze és tart tanácskozásokat zárt ajtók mögött. A sajtóban gyakorta felmerül a kérdés, hogy az üzletemberek, akik nem szívesen mondanak le a haszonról – például aligha törekszenek kifejezetten arra, hogy többet adózzanak, vagy még több anyagi áldozatot hozzanak a klímaváltozás megfékezése érdekében – hogyan járulhatnának hozzá a válsághelyzetek megoldásához. Mások továbbra is fontos egyeztető fórumnak tartják a davosi találkozót, amely hatással lehet a politikai döntésekre is.
A Quartz üzleti portál összesítése szerint a körülbelül háromezer regisztrált részvevő nagy része az Egyesült Államokból érkezett, magas rangú politikai vezetők tekintetében viszont más országok sokkal nagyobb arányban képviseltették magukat, köztük Dél-Afrika, Hollandia, Franciaország, Németország és India.
A nyilvánosságban megjelentek olyan vélemények is, hogy csökken a találkozó népszerűsége. Ennek a jele lehet, hogy idén – bár ötven állam- és kormányfő volt jelen – olyan politikusok maradtak távol a rendezvénytől, mint az Egyesült Államok elnöke, a kínai elnök, Hszi Csin-ping, a brit miniszterelnök Rishi Sunak, Emmanuel Macron francia elnök vagy a nemrég megválasztott brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva. Érdekesség, hogy programütközésre hivatkozva idén Soros György sem vett részt a találkozón, ahol nagy arányban képviseltetik magukat a világ milliárdosai. A Newsweek amerikai magazin szerint a konferencia csökkenő népszerűsége azt sugallja, hogy a globalizált társadalomról alkotott vízió, amit a Világgazdasági Fórum képvisel, a jelenlegi geopolitikai légkörben – tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszországra kivetett szankciókra – elhalványulhat. Oroszországot meg sem hívták a fórumra.
A fő témák az Ukrajnának juttatandó fegyverszállítmányok, a recesszió veszélye, az energia- és élelmiszerkrízis hatása a klímavédelemre, valamint a munkaerőpiac problémái, elsősorban a szakemberhiány voltak, illetve az, hogyan lehet megakadályozni a megélhetési válság mélyülését és a recessziót.
A davosi tanácskozások nem nyilvánosak, a politikai szereplők azonban nyilvános beszédeket is tartanak, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is így tett. Szijjártó Péter is felszólalt egy panelbeszélgetésen, és nem volt optimista. Arról beszélt, hogy a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei, és úgy fogalmazott, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából.
A munkaerőpiac kapcsán optimisták a gazdaság szereplői
A fórum kezdetén minden évben kiadnak egy jelentést, amely a „Chief Economists Outlook” címet viseli, 1200 tudós, politikus és menedzser kérdésekre adott válaszai alapján készül, és a davosi tanácskozás egyik alapját képezi. A jelentés szerint „borúsak” a világgazdaság kilátásai. A Világgazdasági Fórum által megkérdezett 22 vezető közgazdász csaknem kétharmada valószínűnek, 18 százalékuk pedig nagyon valószínűnek tart 2023-ban egy globális recessziót. A megkérdezettek több mint fele magas inflációra számít Európában. A globális növekedési kilátásokat rossznak, a recesszió esélyét nagynak ítéli a jelentés, amely szerint több évtizedes gazdasági növekedés után az előttünk álló évtizedben új korszak köszönthet be, a globalizáció helyett deglobalizáció, vagyis a globalizációban való visszalépés és gazdasági visszaesés várható.
A következő két évben a megélhetési krízis lesz a legfontosabb probléma a jelentés szerint, ezt követik a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási jelenségek, illetve a gazdasági konfliktusok. A tíz legfontosabb kockázat listájának tizedik helyén a migráció áll. Középtávon a klímaváltozást és a környezeti veszélyeket tartják a legnagyobb kockázatnak.
A Business Insider által a fórumon megkérdezett topmenedzserek sem voltak optimisták. A legtöbben az Egyesült Államokban enyhébb, Európában és más országokban nagyobb recesszióra számítanak. Derűsebbek a prognózisok a munkaerőpiaccal kapcsolatban: a megkérdezettek nem számítanak a munkanélküliség jelentős növekedésére. Becky Frankiewicz, a ManpowerGroup elnöke szerint a munkaerőpiacon optimizmus uralkodik. Az eurózónában történelmi mélypontot ért el a munkanélküliség, az Egyesült Államokban pedig ötven éves mélyponton áll. A menedzser szerint a munkaerőpiac dacol a közgazdasági törvényszerűségekkel.
A szegényeket fenyegeti leginkább a krízis
Az elkövetkező két évben magas inflációra, globális recesszióra és csökkenő befektetésekre kell készülni a jelentés szerint elsősorban a globális Délen. Az alacsonyabb jövedelmű országoknak az adósságok és a klímaváltozás mellett az ellátásbiztonság is problémát jelenthet majd.
Mindezek a problémák a jelentés szerint nem vezethetnek oda, hogy a politika és a gazdaság megfeledkezik a klímaváltozás következményeiről, amely a jelentés szerint az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély. A dokumentum szerint ugyanis az elkövetkező évtizedet az „ökológiai és szociális krízisek” fogják jellemezni. A klímaválság legjobban a társadalmak sérülékeny rétegeit és az egyébként is nehéz helyzetben lévő országokat sújthatja, és növekvő szegénységet, éhezést, erőszakot, politikai instabilitást okozhat, de akár egyes államok összeomlásához is vezethet.
A kereskedelmi háborúk a jelentés szerint a jövőben általános jelenséggé válhatnak, az elkövetkező két évet a gazdasági viszonyokba való állami beavatkozás és a globális nagyhatalmak összeütközései jellemezhetik. Ezekben a konfliktusokban a jelentés szerint a technológiai fejlődés is szerepet játszhat – minél inkább erre építenek a társadalmak, annál több támadási felületet kínálnak, például a kritikus infrastruktúra területén.
A Világgazdasági Fórum előtt jelentést adott ki az Oxfam is. A nonprofit szervezet arra figyelmeztetett: az egyenlőtlenség is nő a világban. 25 éve először fordul elő, hogy a szélsőségesen gazdagok és nagyon szegények aránya egyaránt növekedett. A jelentés szerint 95 élelmiszer- és energiacégnek sikerült 2022-ben megduplázni a nyereségét.
