A vallási, politikai stb. közösségek fanatizálódásának klasszikus (egyszerűsített) magyarázata szerint ilyenkor (spontán vagy manipulatív) külső hatásokra az agy érzelmi vezérlését irányító, úgynevezett szubdomináns félteke válik meghatározóvá. Egyidejűleg a másik, a normális körülmények között domináns, a tapasztalatokra épülő észszerű, morális és egyéb szociális korlátokat is figyelembe vevő gondolkodási agyfélteke pedig háttérbe szorul.
Kialakulásának többnyire két feltétele van: 1) az egyén számára feltétel nélkül elfogadható (azaz az ő társadalmi viszonyulását teljes mértékben képviselő, karizmatikus) vezető, illetve 2) tömegméretű rajongótábor, amelyben az egyén bármely felmerülő kételye azonnal feloldódik. Az eltorzult vezérlés, bár újra és újra megerősítést igényel, végül rögzül és tartóssá válik. A jelenség enyhébb, átmeneti, alkalmi kialakulása (fesztiválok, rockkoncertek, tüntetések stb.) során bárki átélhet hasonló élményeket. Sőt például az alkoholos befolyásoltság is képes lehet a domináns félteke irányításának múló gyengítésére. Bármelyik feltétel megszűnése után a normális vezérlés visszaállásához hosszú időre van szükség.
Ezért az a véleményem, hogy a pillanatnyilag egymásnak feszülő két politikai tábor békülési elképzelései közül a „józan érvelés” (a kognitív ráhatás) sikerére egyelőre még nem nagyon számíthatunk.
Azonban senki se bosszankodjék, ha ez a csak részben belátható lelki állapot egy szuszra nem emészthető a számára. Laufenauer Károly, a hazai elmegyógyászat egyik úttörője, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadás-sorozatát rögzítő kötetében (Előadások az idegélet világából, K. M. Természettudományi Társulat, 1899) példákkal illusztrálva külön fejezetet szentel a „Járványos idegbajok” meghökkentő világának, közöttük is fő helyen a tömegpszichózisnak (a tömeghisztériát szinonimaként használva). Mivel természettudományos nézőpontból ő sem tudta a jelenséget megmagyarázni, nem meglepő, hogy (tíz-egynéhány évvel Robert Koch a tuberkulózisra vonatkozó korszakos felfedezése után) ebben az esetben is fertőző mikroorganizmus jelenlétét gyanította.
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 18. számának Páratlan oldalán 2026. április 30-án.
