Paul Lendvai: Vielgeprüftes Österreich
A Corvina Kiadó számára már készül Paul Lendvai legfrissebb kötetének magyar változata. Az alábbi részletet a kiadó engedélyével közöljük, Nádori Lídia fordításában.
Ha migránsként soroljuk be azt, aki, illetve akinek mindkét szülője külföldön született, akkor majdnem minden második bécsi lakos (egészen pontosan 46 százalék) migráns. Minden harmadik lakosnak külföldi útlevele van. (…) Ki gondolta volna ebben a mélyen gyökerező kisebbrendűségi érzéssel megvert országban, hogy Ausztria a Németországból kivándorlók legkedveltebb célpontja? Az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) évente kiadott brosúrája szerint 2011 elején 244.927 németországi születésű ember élt Ausztriában, háromszor annyi, mint 2000-ben. A németek messze a legnépesebb migráns csoport hazánkban. Őket követik a bosnyákok (172.373), a törökök (159.068), a szerbek (144.416), a románok (134.206) és a magyarok (83.914).
A külföldiek arányára vonatkozó puszta számadatok természetesen nem mutatják meg, milyen sokfélék a reakciók a migránsok jelenlétére, a németekkel szembeni barátságos fogadtatástól az arabok, fekete-afrikaiak vagy afgánok fogcsikorgatva tűréséig. Készültek kutatások arról, hogy a megkérdezettek „inkább hasznosnak” vagy „inkább károsnak” érzik a bevándorlók jelenlétét Ausztria fejlődése szempontjából. Az egykori Jugoszláviából érkezett migránsokat 53 százalék érzi inkább hasznosnak, 7 százalék inkább károsnak. A zsidó visszatelepülőket, a Szudéta-németeket és a szomszédos ex-kommunista országok migránsait is inkább hasznosnak, mint károsnak ítélik az emberek. A török vendégmunkásoknál már más az arány: 37 kontra 22 százalék. A közel-keleti (elsősorban szír) és az afrikai menekülteket mindössze 10, illetve 7 százalék tartja „inkább hasznosnak”.
Érdekes megnézni a válaszokat arra a kérdésre, hogy milyennek ítélik meg az egyes népcsoportok integrációját. „Nagyon jól” illetve „inkább jól” integrálódtak a németek a megkérdezettek 51, illetve 37 százaléka szerint. A magyarok 28 százaléka „nagyon jó”, 49 százaléka „inkább jó” minősítést kapott ebben a vonatkozásban. Horvátok: 26 / 49 százalék, lengyelek: 16 / 48 százalék, bosnyákok: 13 / 46 százalék, szerbek: 9 / 40 százalék. A szírek és az irakiak 4 százalék szerint „nagyon jól” integrálódtak, 17 illetve 14 százalékuk „inkább jól”. A sereghajtók a szomáliaiak 2 / 12 és az afgánok 2 / 8 százalékkal. Nem látok rá okot, hogy kétségbe vonjam a két idézett kutatás módszertanát. Egy 2021 augusztusában végzett kutatás szerint a résztvevők 53 százaléka rossznak tartja az osztrákok és a bevándorlók viszonyát, és csak 39 százalékuk jónak.”
Johanna Mikl-Leitner néppárti belügyminiszter kezdeményezésére 2014-ben létrejött egy migrációs tanács. A tanács 2016-ban elkészült jelentésében az áll, hogy évi 50.000 új munkaerő bevándorlása lenne hasznos Ausztria gazdaságának.
„Minden releváns kutatás megerősíti, hogy a bevándorlás lényegesen nagyobb gazdasági és fiskális előnyökkel jár, mint amennyire rövid távon megterheli a költségvetést és a társadalombiztosítást.”
Forrás: Újnépszabadság
