Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos
Közös nyilatkozatot fogadtak el szerdán Bukarestben a B9 tagjai és az északi szövetségesek, amelyben megerősítették, hogy elkötelezettek a biztonsági és védelmi együttműködésükben és készek anyagi áldozatot is vállalni ezért. A nyilatkozattal a júliusi ankarai NATO-csúcsot készítették elő, ahol majd az Európa és az Egyesült Államok közötti feszült viszonyt is rendezni kell.
A közös nyilatkozatban a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, valamint az északi és sarkvidéki régiókig húzódó folyamatos stratégiai vonalról írtak, továbbá a NATO 3.0-ról, amely egy erősebb Európa által válik maga is erősebbé. „A transzatlanti kapcsolat továbbra is kollektív biztonságunk gerincét képezi” – fogalmaztak. Azt is kijelentették, hogy nagyobb felelősséget vállalnak a közös teherviselésben és azon dolgoznak, hogy a védelmi költségvetés minden tagországban elérje a GDP 5 százalékát.
A nyilatkozatba azt is belefoglalták, hogy
Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb veszélyt a NATO tagjaira, ezért különösen fontos a közös védelem.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a NATO védelmi terveihez minden szükséges erőforrás biztosítva legyen, valamint hogy teljesítsük a képességi célkitűzéseket, a katonai mobilitás és az operatív támogatás terén, ideértve a NATO üzemanyag-vezetékhálózatának kiterjesztését a keleti szárnyra is” – írták.
Közösen elítélték Oroszország NATO-szövetségesek és partnereik ellen irányuló lépéseit, például a szabotázst, a kibertámadásokat, valamint a hibrid támadások és destabilizáló tevékenységek széles skáláját, illetve a keleti szárnyat érintő légtérsértéseket.
Határozottan elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, megerősítették, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, hozzátéve, hogy ez befektetés a saját biztonságukba is. Azt is részletezték, hogy „az igazságos és tartós”, a nemzetközi joggal összhangban álló, szilárd és hiteles biztonsági garanciákon alapuló békét támogatják Ukrajnában, ugyanakkor üdvözölték az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyeket a szövetségesekkel és partnereikkel a békéért tesz és elismerték Ukrajna konstruktív hozzáállását. Azt írták, hogy fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást a béke elérése érdekében.
A nyilatkozatban kitértek az aggasztó közel-keleti helyzetre és a Moldovai Köztársasággal való együttműködés erősítésére is.
Magyarország nem írta alá a nyilatkozatot, de jelezte, hogy „konstruktív álláspontot képvisel” és hogy a közös állásfoglalások szövegéről az új magyar kormány dönt majd. A román elnöki hivatal ezt később azzal magyarázta, hogy a szöveg véglegesítésekor még nem volt hivatalban az új magyar kormány. Magyar Péter kormánya egyébként éjféltől hivatalba lépett és szerdán volt az első kormányülésük, de a Bukaresti Kilencek találkozóján Kissné Hlatki Katalin bukaresti nagykövet képviselte az országot.
Volodimir Zelenszkij a találkozó után arról posztolt az X-en, hogy egységesebb és bizonyos területeken önállóbb európai katonai képességekre lenne szükség, mert „Európa nem függhet a változó geopolitikai hangulatoktól”. Az ukrán elnök a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy országa számít a 90 milliárd eurós uniós támogatásra, amelynek egy részét dróngyártásra fogják fordítani. Hangsúlyozta, hogy ez nem pazarlás az európai gazdaság számára. Hozzátette, a gazdasági nehézségekről és az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti „nem éppen egyszerű” dolgokról biztosan szó lesz az ankarai NATO-csúcson, de „be kell bizonyítani, hogy a NATO erős és nem hull szét”, számolt be a News.ro.
