Időutazásunk után vissza a nem kevésbé derűs jelenbe. Kisebb helyekre, udvarokba, lokálokba, boszorkánykonyhákba kukkantunk be.
Melanie megírta búcsúszövegét
A szlovén származású gyönyörű first lady méltóságteljesen távozik. Ennek bizonyítéka, hogy a Fehér Ház weboldalán olvasható, Az út, amely ránk vár című búcsúszövege egyetlen egyszer hivatkozik Melanie férjére. Ezzel szemben többször visszatér a Capitoliumban történtekre. (Eddig erről egy szót sem nyilatkozott.) „Nemzetünknek békében kell gyógyítania sebeit. Kétséget sem akarok hagyni: teljes mértékben elítélem a Capitoliumnál történt erőszakos cselekményeket. Az erőszak sohasem elfogadható.” Melanie (születési nevén Knavs, németesen Knauss) három hónap múlva lesz ötvenéves. Sok sikert kívánunk neki, annál is inkább, mert édesapjával egyidősek vagyunk. (Végül, bulvárosan, csak annyit: érdemes megnézni Melanie Wiki-szócikkének jegyzeteit…)
Vesztegessünk szót a férjére?
Érjük be egy beszédes fotóval.
1. Hogyan értelmezték az angolok Trump híres mondását? – kívánatos visszatérésként a múltba, minimálias angoltudással is érthető pompás szójáték:
Kis romániai színesek
1. Valaki a vagyonbevallások alapján kiszámította: a román kormány miniszterei által lakott házak (lakások) összfelülete ötezer négyzetméter, ami őszintén szólva nem tudjuk, hogy sok vagy kevés, de elég soknak tűnik, viszont az „udvarok”, telkek, pályák és egyebek területe kimondottan nagynak: egymillió négyzetméter. Persze ettől jogos a kérdés: na és akkor mi van?
2. Romániában több mint egymillió lakás központi – tehát nem önálló – fűtéses. Főleg az ezekben lakóknak rossz hír, hogy a közköltség, a híres rezsi a közeljövőben akár megháromszorozódhat. Állítólag a kormány az év elején suttyomban megvonta a programjában előirányzott fűtéstámogatást a szóban forgó lakosoktól, aminek eredményeképpen „2021 az az év, amikor a jégkorszak visszatér a románok lakásaiba”. Szomorú. Pedig mi mindent meg nem ígért Bukarest főpolgármestere…
3. Tudja valaki, hogy kicsoda Románia második embere? Persze, a parlament felsőházának elnöke. Jó, de név szerint? Név szerint Ana Dragu. Ha bármi történik az államelnökkel, ami miatt nem tudja ellátni feladatkörét, zsupp, Anca Dragu USR PLUS-os látja el az államfői teendőket. A magas rangú politikus az év végén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy – mintha csak félne ettől a lehetőségtől – kezdeményezte a híres Basescu-féle 2009-es kamureferendum „döntésének” gyakorlatba ültetését (erre különbizottságot is létrehívott): hogy az ország parlamentjének legyen egyetlen háza, a 300 tagú képviselőház, vagyis hogy a szenátus szűnjön meg. Ehhez persze újabb népszavazás lenne szükséges, aminek megrendezéséhez az ellenzék soraiból kellene megnyernie hatvanhat tagot, feltéve, hogy a kormányoldal képviselői egyöntetűen akarnák ezt. A kormányoldal azonban nehogy egyöntetűen, de egyáltalán nem akar megválni zsíros választott állásától, úgyhogy Anca Dragu szenátusi elnök a semmit szervezi. Jól áll neki, ahogy azoknak is jól áll, akik nevetnek rajta.
4. No de ki beszél arról, hogy Klaus Iohannis, Trump és Merkel kedvence (Rares Bogdanról nem is beszélve…) ne legyen többé Romániaa elnöke, úgy értve, hogy ne töltse ki alig megkezdett második mandátumát? Hát például a CURS közvéleménykutató intézet. Ennek a CURS-nak decemberben eszébe jutott – vagy már korábban eszébe jutott, de múlt hónapban tette is meg –, hogy megkérdezzen 1100 embert, fel kell-e függeszteni tisztségéből Iohannist, vagy sem. Érdekes összefüggések adódtak a válaszok százalékos megoszlása és a december 6-i parlamenti választások eredménye között: a megkérdezettek 27 százaléka válaszolta azt, hogy határozottan nem kell felfüggeszteni (ennyi a PNL jelöltjeit megszavazók aránya), 9 százaléka azt, hogy határozottan fel kell függeszteni (ennyi százaléknyi szavazatot szerzett az AUR), 14 százalék, hogy valószínűleg fel kell függeszteni, 45 százalék, hogy valószínűleg nem kell felfüggeszteni. Természetesen az egybeesések nem relevánsak, véleményünk szerint például alkotmányszegéseiért (a legkirívóbb a 2018. augusztus 10-i szerepe volt a kormányépület megostromlásában) és a járványválság hibás kezelése miatt megérdemelné a felfüggesztést, és tudjuk, hogy ebből sem lesz semmi – ámde milyen jó, mégis, „politizálni”, nemde?
5. A fenti témákat pusztán az kapcsolja össze, hogy egyazon lap első oldaláról vettük őket: a Jurnalulból; ez nem egy kormánypárti újság, azok még „ingerszegényebbek”.
Oroszország migránsokra áhítozik
Érdekes – és súlyos – problémával nő szembe Oroszország: csökken a népesség, egyre kevesebb a munkaerő; ezek persze nem új gondok, de tetézi őket, hogy vészesen csökken a migránsok száma. Ha a Magyarországot elözönleni készülő sok millió migránst oda lehetne irányítani… jöhet valaki az ötlettel, de Magyarországon régideje senki sem hisz a migránsinvázió rémében, azt csak a legostobábbak görcsbe rándulásáért mondja időnként a kormány. A járvány nagyon érzékenyen érintette mindenütt a munkaerőpiacot – Oroszországban azonban különösen aggasztó a helyzet. Jelenleg hatmillió bevándorló tartózkodik az országban, korábban ennek közel a duplája volt; a határok lezárásán kívül, a rubel értékvesztése, vagyis a kisebb kereset miatt is csökkent az oroszországi munkavállalás vonzereje. 2019-ben Oroszországba a legtöbben Ukrajnából, Tádzsikisztánból, Kazahsztánból, Örményországból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Azerbajdzsánból és Moldovából érkeztek. Moszkvában 2020 eleje óta 40 százalékkal csökkent a munkát vállaló bevándorlók száma. A kézbesítők és a taxisok hiánya 85 százalékkal, az építőké 30 százalékkal növekedett. A járvány időszakában különösen fontossá vált az élelmiszerek és különböző termékek házhoz szállításának biztosítása. Csakhogy a migránsok kiesésével ez nehézzé vált. Sok volt a panasz, sok az üres állás. Az oroszok nem szívesen vállalnak ilyen munkát, mert rosszul fizetik meg. Satöbbi. Persze a kérdésnek más aspektusai is vannak (bűnözés, konfliktusok, diszkrimináció), de mindennél nagyobb baj, hogy nem látni a megoldást. Még a demokrácia körülményei között is nehéz.
A NASA hallat magáról
Január 17-én, vasárnap a NASA kemény tesztnek veti alá a valaha megépített legerősebb űrrakéták segédmotorjait. A Space Launch System (SLS) folyékony üzemanyaggal működő hajtóműinek kipróbálása a hivatal YouTube csatornáin is megtekinthető lesz. Az SLS rakétái képezik a NASA Artemis űrprogramjának alapját, amely a Holdra juttatja az első női és a következő férfi űrhajóst.