Nem a miniszterelnök személye, hanem a kormánykoalíció összetétele az, amiben a kormányalakítási tárgyalásokra hívott pártok nem tudnak megegyezni, mondta Nicușor Dan a ProTv-nek adott interjúban a hétfői, eredménytelen találkozó után. Az államfő megerősítette, hogy tárgyaltak az RMDSZ fegyverszünet-javaslatáról, de ez meg azon bukott el, hogy a pártok nem tudnak megegyezni abban, hogy milyen sorrendben kerüljenek kormányra.
„A patthelyzet a kormány összetétele körül alakult ki, mert vannak pártok, amelyek azt mondják: nem szavazzuk meg a kormányt, ha nem vagyunk benne. Más pártok pedig azt mondják: nem szavazzuk meg, ha amazok benne vannak. Ha egymás mellé tesszük ezeket az állításokat, arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet egyszerre megfelelni mindkét félnek. Ha pedig egyikük nincs benne, akkor nincs parlamenti többség. Vagyis itt egyfajta logikai patthelyzet alakult ki, amely csak a pártok álláspontjának rugalmasabbá tételével oldható fel” – magyarázta Nicușor Dan.
Az RMDSZ azt javasolta, hogy alkossanak ún. „fegyverszüneti” kormányt a korábbi kormánykoalíció tagjai, néhány hónapra félretéve a konfliktusaikat, majd kisebbségi kormányok váltsák egymást a 2028-as választásokig. Nicușor Dan megerősítette, hogy ez a gondolat felmerült a hétfői egyeztetésen, de azt mondta, a pártok nem tudtak túllépni azon a problémán, hogy milyen sorrendben kormányozzanak, ugyanis az, akit kormányon ér a választás, általában rosszabbul jár.
Arra a kérdésre, hogy az AUR-t számításba veszik-e a kormány lehetséges tagjaként, az államfő azt mondta, véleménye szerint az AUR nem Nyugatbarát párt, és szerinte a Nyugatbarát pártok kerülik az AUR-ral kötött kormánykoalíciót, nemzetbiztonsági és gazdasági okokból.
„Milyen lenne, ha Romániának egyszer csak, a semmiből, olyan kormánya lenne, amelyben a miniszterek egy része ellenezné az Oroszország elleni szankciós csomagot?” – tette fel a kérdést Nicușor Dan. „Romániának számos elmaradása van, de legalább az európai és a NATO-s keretek között megvan a bizalom abban, hogy az ország tartja az irányt. Nem szeretném, ha elveszítenénk ezt a bizalmat – ez ebben a pillanatban kifejezetten drámai lenne” – tette hozzá az államfő.
Az előrehozott választásokról kevés szó esett a hétfői találkozón Nicușor Dan szerint. Az államfő kijelentette, hogy nem szeretné, ha előrehozott választásokra kerülne sor, ugyanakkor kizárni nem tudja. „Azt hiszem, jelenleg ennek kevés az esélye, mert nem lenne semmi értelme” – mondta. Arra a kérdésre, hogy mi vezethetne mégis az előrehozott választások kiírásához, Dan azt válaszolta, hogy erre csak elhúzódó, kilátástalan politikai patthelyzet esetén kerülhetne sor.
„Azt hiszem, hogy még van erőforrás egy olyan konstrukció azonosítására, amelynek lenne többségi támogatottsága a parlamentben” – jelentette ki.
Az előrehozott választásokat a találkozón résztvevő egyik párt sem zárja ki, de az RMDSZ nem tartja jó ötletnek, Kelemen Hunor szerint ugyanolyan felaprózott parlament alakulna ki mint amilyen most van, és egyik pártnak sem lenne kényelmes többsége. Az USR és a PNL részéről viszont egyre gyakrabban merül fel reális alternatívaként. Ilie Bolojan, a PNL elnöke például hétfőn arról beszélt, hogy az előrehozott választások komolyan vehető forgatókönyv, és a megszervezésükhöz szükséges törvénymódosításokat egy politikai egyezség alapján végre lehet hajtani.
Az Ilie Bolojan vezette kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, azóta folyamatosak az egyeztetések egy új kabinet beiktatásához szükséges parlamenti többség kialakításáról. Nicușor Dan két jelölése is megbukott már. Az államfő a korábbi bejelentései szerint most ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor jelöl ki miniszterelnököt, amikor már megvan a parlamenti többség a beiktatásához.
