Pillantás a kilencedikről

Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én biciklivel megyek – mondta hajdanán a humoralista Sándor György. Ez most arról jutott eszembe, hogy Szijjártó Péter nyilatkozta az ATV-ben, amikor felemlítették neki, miért használ repülőútjaihoz luxusgépeket, és ő azt válaszolta: őt, lényegében, csak felteszik egy gépre, hogy milyenre az technikai kérdés. Amúgy is, így a külügyminiszter, évente nyolcszáz órát tölt a levegőben, többnyire éjszaka repül, hogy egy munkanap után újra itthon lehessen; kipróbálhatja bárki, milyen ez.

Nos, nem kell kipróbálni: biztosan megterhelő, bár sose gondoltam volna, hogy a külpolitika – diplomáciáról, az ő esetében, azért nem beszélnék – ilyen rapid utazásokat igényel, bár igaz, sosem voltam külügyminiszter, külgazdasági meg pláne nem.

Mellesleg a riport apróját nem a miniszter Föld körüli utazásai adták, hanem mert bekérette az Egyesült Államok budapesti nagykövetét. Bekérette, mégpedig azért, mert Joe Biden, a jelenlegi amerikai elnök olyan szavakat tulajdonított Orbán Viktornak, amelyeket a magyar miniszterelnök nem mondott. Azt tudniillik, hogy ő nem hisz a demokráciában, és diktatúrát épít. Márpedig, ha Orbán ilyet sose hangoztatott, akkor jogos a nagykövet budapesti berendelése, és eszembe se jutna Bident mentegetni. A bideni mondat, hiteles fordításban egyébként így hangzott: „Tudják, kivel találkozik ma Mar-a-Lagóban? A magyarországi Orbán Viktorral, aki egyenesen kijelentette, hogy szerinte nem működik a demokrácia, ő diktatúrát keres.”

Szijjártó, bár ő nem fogadta David Pressmant, a helyettesére bízta, azt kérte a nagykövettől, hogy mutassa meg, hol és mikor mondott volna ilyesmit Orbán, és persze az amerikai nem tudott bizonyítani semmit.

És ha így van, akkor ez csúnya dolog Bidentől, nem szabad hazudni, a magyarokkal kukoricázni, mert a vége ez lesz; Pressman megszégyenülten távozik a külügyből, és még annyi bátorsága sem volt, hogy bocsánatot kérjen. Biden, hallhattuk Szijjártótól, nyugodtan megfogalmazhatta volna saját véleményeként, hogy mit gondol a magyarországi demokráciáról, akár azt is, hogy itt diktatúra épül, de Orbán szájába adni olyat, amit ő nem mondott, elfogadhatatlan.

És ebben teljesen egyetértünk. Nem helyes, ha valaki azt a gyakorlatot, amit lát, vagyis azt a tendenciát, ami a magyarországi demokrácia elmúlt közel másfél évtizedében történt Orbán szavaival igazolná vissza. Azt persze joggal mondhatná, hogy Orbán Viktor diktatúrát keres, mert ez egy pontos leírása lenne a jogállamisági folyamatoknak. Nyilván maga a magyar miniszterelnök sose állítana ilyesmit saját rendszeréről, de a gyakorlat nagyon is azt mutatja: mindig is a korlátlan hatalom útjait, lehetőségeit kereste. Igen, ez egy jó szó: kereste. És mi, akik itt élünk nyugodtan kijelenthetjük: meg is találta. Igaz, ez egy sajátos diktatúra, keresik is rá az elemzők a megfelelő kifejezést, mert hát nincs fekete autó a ház előtt, nincsenek betiltva sajtótermékek – legfeljebb ellehetetlenítve –, hivatalosan van ellenzék (az NDK-ban is papíron többpártrendszer volt) és látszólag parlament is van. Mondhatjuk tehát: egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Ők biciklivel mennek.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. március 16-án.