
Telex
Az európai uniós tagállami kormányok állandó képviselőinek szerdai ülésén a magyar kormány is hozzájárult ahhoz, hogy írásbeli eljárással elfogadják az EU költségvetéséről szóló rendelet módosítását, erősítette meg a Telex kérdésére az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a Guardian értesülését. A jogszabályon azért kell változtatni, hogy végrehajthassák a tagállami vezetők decemberben egyhangúlag kötött alkuját Ukrajna 90 milliárd eurós hiteléről. A minisztérium megerősítette, hogy az írásbeli eljárást hivatalosan 24 órán belül zárják. (A tárca nem tette hozzá külön, de ilyenkor a kormányok ennyi időn belül jelezhetik, ha nem értenek egyet a döntéssel, különben a javaslatot elfogadják, ez az állandó képviselők jóváhagyása után általában már csak formaság.)
A decemberi alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni. Kettő már átment, köztük magáról a kölcsönről szóló, amelyet a 27-ből 24 ország fogadott el megerősített együttműködéssel, Magyarország nélkül. A hitelt viszont a közös uniós költségvetésből garantálják, és a büdzséhez csak egyhangúlag nyúlhatnak, az erről szóló jogszabályhoz már kell a magyar kormány jóváhagyása is. Emiatt tették a decemberi csúcstalálkozón a hitelnyújtásról szóló részt a végkövetkeztetések közös részébe, nem a külön Ukrajnáról szólóba. (Ukrajnáról tavaly március óta Orbán Viktor nélkül, csak a többiek nevében adnak ki záródokumentumot. A miniszterelnök decemberben magyarázkodni is kényszerült amiatt, miért járult hozzá az alkuhoz.)
A magyar kormány februárban azután húzta be a kéziféket, hogy egy orosz támadást követően leállt az olajszállítás az Ukrajnán át orosz olajat hozó Barátság kőolajvezetéken. A magyar kormány szerint az újraindításnak már nem volt technikai, csak politikai akadálya, amit általában műholdképekkel igyekezett igazolni. Az ukránok arra hivatkoztak, hogy az űrből nem látszik minden kár, de hiába indult uniós küldöttség, nem engedték a vezetékhez.
A magyar kormány a kezdeti állítása szerint minden, Ukrajnának kedvező döntést blokkolt. Ezt március közepén cáfolta azzal, hogy csendben jóváhagyta a személyek elleni, épp lejáró szankciócsomag meghosszabbítását, amellyel a kampány vége előtt lezárhatta volna a vitát, ha szerinte a vezeték már februárban is rendben volt. (Hasonló helyzetben, 2025 elején az Ukrajnán át érkező gázszállítások leállásakor a gazdasági szankciók meghosszabbításánál „húzta be a kéziféket” ideiglenesen.)
Az ukrán vezetés kezdetben február végére ígért helyreállítást, március közepén már nagyjából másfél hónappal számolt. A magyar kormány szerint az időzítés bizonyítja, hogy beavatkoztak a választásba: azzal érvelt, hogy az ukránok a bizonytalanság szításával segítenék a Tisza Pártot. (A Mandiner márciusban arra utalt, hogy az ukrajnázási lehetőség a kormánypártoknak kedvez. Az oldal a Mindenható megvilágosító kegyelméről írt, a helyzetet ahhoz a Fidesz–KDNP 2022-es győzelmében kulcsszerepet játszó, „akár katonait is” félmondathoz hasonlította, amely Márki-Zay Péter Partizán-interjújában hangzott el.)
Az utólagos blokkolás miatt jogsértő zsarolással vádolták a magyar miniszterelnököt a márciusi EU-csúcson, ahol a tagállami vezetők túlnyomó többsége elítélte Orbán hozzáállását. Időközben az addig kihasználatlan horvát Adria-vezetéken keresztül érkezett olaj, az Európai Bizottság pedig technikai támogatást és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításhoz.
Vasárnap Orbán Viktor a Facebookon jelentette be, hogy akár hétfőn újraindulhat az olaj a Barátságon, és a magyar kormány „álláspontja nem változott: ha van olaj, van pénz. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását.” Bóka János EU-ügyi miniszter vasárnap jelezte, hogy a tagállamok állandó képviselőinek szerdai ülésén elfogadhatják a blokkolt jogszabályt.
Az uniós külügyminiszterek keddi találkozójára érkezve Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő megerősítette: „pozitív döntésekre számítunk holnap”. Addigra a költségvetési rendelet módosítása valóban megjelent az állandó képviselők szerdai napirendjén. Nem sokkal később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy befejezték a helyreállítást, amit a Mol is megerősített.
Szerdán Bóka egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy „a rendelkezésünkre álló információ szerint ma 11:35-kor újraindult a kőolajszállítás”. A bejegyzésben elismerte, hogy a blokkolás „súlyos konfliktusokhoz vezetett az EU-n belül is, de ezek felvállalása a nemzeti érdek képviseletében nem volt elkerülhető”. A kormány szerinte „mindvégig tartotta magát a lojális együttműködés elvéhez” (korábban ennek a jogi kötelezettségnek a megsértésével vádolta Orbánt az állam- és kormányfők testületének elnöke, António Costa). „A 90 milliárd eurós ukrán hitelkeret blokkolása, nem cél volt, hanem eszköz érdekeink érvényesítésére, amit a rosszhiszemű ukrán magatartás kényszerített ki”, és „ebben a helyzetben az a szempont vezérelt bennünket, hogy az ellátási forrásokat és útvonalakat lehetőség szerint bővítsük, de semmiképpen ne csökkentsük”.
Paula Pinho európai bizottsági vezető szóvivő kedden közölte: a részükről elvégezték a szükséges technikai munkát a kölcsön folyósításához, „további időpazarlás nélkül” meg tudják tenni a következő lépéseket. Ujvári Balázs költségvetési szóvivő szerint az első kifizetést még július előtt utalhatják, „amint lehet”. A Politico úgy értesült, hogy ha a héten végez a Tanács, májusban, pár hétnyi technikai ellenőrzés után elkezdhetik az utalásokat.
Cikkünket frissítettük az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának válaszával.