A leköszönő Orbán-kormány rendszerint Azerbajdzsán pártját fogta a világ legrégebbi keresztény országával, Örményországgal szemben, Torma Tamás pedig látja a következetes előrelépést.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher Forrás: MTI/MTVA
Torma Tamás a Caliber nevű azeri portál beszámolója szerint úgy nyilatkozott, Hegyi-Karabahban érzékelhető az újjáépítés és fejlesztés. Elmondása szerint nem először járt a térségben, becslése szerint eddig nagyjából tíz-tizenöt alkalommal látogatott oda és nézte meg, mi történik, mindegyik útja jól szervezett volt, és minden alkalommal látott változást a régióban és aktív újjáépítési munkákat és fejlődést tapasztalt. Hozzátette, következetes előrelépést lát az Azerbajdzsán ellenőrzése alá került területek újjáépítésében. – Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy őszintén gratuláljak ehhez a fejlődéshez – jelentette ki a misszióvezető.
A leköszönő Orbán-kormány rendszerint Azerbajdzsán pártját fogta a világ legrégebbi keresztény országával, Örményországgal szemben a két kaukázusi ország konfliktusában. Ennek a jele volt a hírhedt Safarov-ügy is, hogy aztán az Orbán-kormány az azeri-örmény háború lezárása után gazdasági és újjáépítési együttműködésben is szerepet kérjen néhány magyar cégnek. Ez valamiért annyira fontos volt, hogy a távozó külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter 2023 novemberében részt vett Soltanli újjáépítésének alapkőletételén. Az akkori kormányzati közlés szerint a települést magyar vállalat, a KÉSZ Csoport építheti újjá; a tervek között lakóházak, közösségi épületek, kórházak, iskolák, óvodák és sportlétesítmények szerepeltek. A tárcavezető az eseményt „Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátság” jelének nevezte.
2025-ben a Fidesz országgyűlési képviselője, Hoppál Péter egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy a „másfél éve teljesen felszabadított Karabahban” járt. A poszt miatt Akopjan Nikogosz, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója bocsánatkérést követelt tőle, mivel a fideszes politikus megfogalmazása „arcpirítóan hazug” és súlyosan sértő volt az örmény származású magyarok számára. Hangsúlyozta, Hegyi-Karabah „teljes felszabadítása” valójában az örmények elűzését jelentette.
Hoppál Péter közösségi oldalán jelentkezett be a „felszabadított Karabahból”, majd kiakadt a kommentelőkre – A fideszes politikusnak a keresztény örmények…
Az örmény nemzetiségi szószóló közölte, bocsánatkérést vár arcpirítóan hazug kijelentései miatt Hoppál Pétertől -A fideszes képviselő múlt héten lelkendezve…
Azerbajdzsán 2023 szeptemberében szerezte vissza az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, amely nemzetközi jogilag Azerbajdzsán része volt, de addig túlnyomórészt örmények lakták. Ekkor több mint százezer ember menekült Örményországba, a Human Rights Watch szerint gyakorlatilag a teljes örmény lakosság elhagyta a térséget, a Freedom House pedig későbbi jelentésében azt írta, hogy az azeri állam szisztematikusan, kvázi stratégiai célkitűzésként űzte el az őket, fosztotta meg Hegyi-Karabahot az örmény voltától és történelmi-kulturális jelenlététől. Azerbajdzsán ezt vitatja, és azt állítja, hogy a hegyi-karabahi örmények önként távoztak, aminek némiképp ellentmond, hogy Ilham Aliyev azeri diktátor 2023 októberében vette a fáradságot, hogy elutazzon Hegyi-Karabah fővárosába, a Hankendinek keresztelt Sztyepanakertbe, és megtapossa a helyi örmények zászlaját.
Vége Hegyi-Karabahnak, már szinte minden örmény elmenekült a területről – Több mint százezren hagyták el az enklávét.
Videón, ahogy az azeri diktátor katonai egyenruhában megtapossa a hegyi-karabahi örmények zászlaját – Csak a miheztartás végett küldött egy meglehetősen…
Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek a Hegyi-Karabah elleni háborús agresszióhoz – Nem túlzás a cím, a miniszterelnök elismerően nyilatkozott a keresztény…
Torma Tamást 2022 szeptemberében nevezték ki Magyarország bakui nagykövetének.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2026. május 1-jén.
