Szijjártó Péter „racionálisnak” nevezi az Orbán-kormány Oroszország-politikáját. Valós mozgatórugóikat nem is nagyon leplezik. Igaz, kibékíthetetlen ellenfelük, Brüsszel – vagyis a többi tagállam zöme – sem. Európa egészére tekintve nyilvánvaló, hogy Oroszország fő nyersanyag-beszállítóként még mindig zsarolja a kontinenst. Ha nem úgy ugráltok, ahogy mi fütyülünk, megfagytok, fenyeget – persze csak pillantásával – Putyin. (Pedig lenne más választása. De az oroszok még mindig az erőszakot tekintik a leghatékonyabb érdekérvényesítő eszköznek.) Ez értelemszerűen egységes ellenállást igényel. Ami nem egyszerű. Európának kevés a saját, vagy akár a máshonnan beszerezhető nyersanyaga. És ha akadna is egyéb beszállító, ne tagadjuk: saját cseppfolyósított földgázára, bár az oroszoknál kevésbé harciasan, de mindenki titkos fegyverként tekint. Brüsszel így inkább elfelejtené ezt az egész környezetszennyező vircsaftot. Igen ám, de mivel fűtsünk helyette, és mi lesz addig? – kérdezi alig leplezett kuncogással a gázipar, Putyin és persze Orbán. Erre az EU azt sziszegi, hogy pontosan nem tudja, de nincs más út. Sőt, épp a bizonytalanságok miatt várható el, hogy mindenki, teljes erejével, egy irányba húzzon.

No, pont ez a felállás a vamzerok álma. Hisz Putyin is látja, hogy baj van. Ha ezek összefognak, gondolkodnak, kavarnak, talán pár évig összehúzzák magukat, itt-ott a pulóver is előkerül, végül megnyerhetik a „melegháborút”. Ilyen helyzetben az árulás különösen káros. Senki sem dőlhet be Putyin szirénhangjainak. Egy kellően agresszív kufár persze pont addig enged az áron, amíg valaki megtörik. Orbánékat nem is kellett nagyon noszogatni az EU Júdásának szerepére. És tényleg, Gerébként az egész eladható szép politikai és közgazdasági jelszavakkal. Hisz Putyintól olcsó gázt kapunk, ami jó, mert – Orbán szavaival – „mi nem fagyunk meg”. (Míg nálunk évente közel kétszázan lelik halálukat a hidegben, a franciáknál 76-an, a németeknél 63-an, a mediterrán Svédországban pedig gyakorlatilag senki.) Putyin velünk különösen szívélyes, hálából „racionális” hozzáállásunkért és mert – a többi EU-taggal szemben – mi nem bántjuk szegényt érdemtelenül, amiként eddig nem is leltünk rajta hibát. Így azt sem vesszük észre, hogy az orosz elnök egy pisszenésével az egekbe küldheti a holland gáztőzsdét. Ellenben Timmermans! Na, az egy igazán piszok alak, aki ezzel a sunyi, libsi klímavakerájával mindig mindent „eldurrant”, ráadásul még az emberek felelősségét is firtatni merészeli! Köszönjük, nem kérjük! El a kezekkel a rezsicsökkentéstől!

Orbánnak szerencséje van. Máskor, máshol az árulókkal másképp bántak-bánnak. Például a Fideszben. Ehhez képest a mi kis széthúzó, európai csapatunk vezetője, Brüsszel most azon őrlődik, hogy mikor és hogyan utalja vagy se az EU-polgárok eurómilliárdjait Orbánnak. Bár vezérünk szemében az energiatakarékosság is csak merő nyugati hóbort, jelzem: már attól jócskán lejjebb húzható a termosztát, ha az ember reggelente tükörbe tud nézni.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. december 14-én.