Románia a 2025/2026-os értékesítési évben másodszor körözte le Franciaországot, ezzel pedig stabilan őrzi pozícióját az Európai Unió legnagyobb gabonakiviteli forrásaként, írja az Economica portál. Az ország tavaly júliustól idén június végéig tartó időszakban több mint 21 százalékkal növelte az exportját. Románia kikötőiből 10,9 millió tonna gabonafélét – köztük búzát, kukoricát és árpát – hajóztak ki a kereskedők Közel-Kelet és Észak-Afrika országaiba.
Uniós kontextusban még látványosabbak a számok: az EU teljes gabonakivitelének több mint 28 százaléka Romániából származott. A statisztika kifejezetten a saját termésű, hazai jogon eladott árut méri, vagyis a tranzitként beérkező ukrán gabona nem érinti ezeket a számokat.
Ugyanakkor az ukrán helyzet közvetve mégis sokat nyomott a latban: miután Kijev kiépítette saját tengeri folyosóit, a Konstancára nehezedő ukrán tranzitnyomás alábbhagyott. Az így felszabaduló kikötői kapacitások, üres silók és logisztikai utak pedig jól jöttek ahhoz, hogy a román kereskedők szervezettebben és hatékonyabban szervezzék meg a romániai gabonaexportot.
Franciaország az, aki lecsúszott az első helyről. A franciák két évvel ezelőtt még magabiztosan vezették a piacot, most 9,9 millió tonnával kénytelenek beérni a második helyezéssel, ami elég nagy visszaesést jelent a termelésben, a két évvel ezelőtti 13,6 millió tonnás csúcsukhoz képest.
A román exportpozíciók erősödése mögött elsősorban a búza és a kukorica áll. Közönséges búzából és búzalisztből Románia több mint 30 százalékos növekedést produkálva 7,2 millió tonnát értékesített, ami az összes uniós búzakivitel csaknem egyharmadát teszi ki, miközben a francia volumen megrekedt 5,5 millió tonnánál. Az 1,1 millió tonnás kukorica mennyiséggel Románia megtartotta hagyományos listavezető helyét, még úgy is, hogy ez a tétel hajszálnyival elmarad az előző évitől. Az árpaexportnál végül a franciák 3 millió tonnával elvitték az első helyet, míg a román kiszállítások megrekedtek a tavalyi 2,1 millió tonnás szinten.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia kimagasló búzatermést, egészen pontosan 12,6 millió tonnát takarított be, amihez 7,7 millió tonna kukorica és 3,4 millió tonna árpa társult. Bár az továbbra is probléma, hogy jórészt nyersanyagként értékesítjük a gabonát, a piaci számok alapján Románia jelenleg az unió legfontosabb éléstárává lépett elő.
A szerkesztő megjegyzése
Románia agrárpotenciálja óriási, ám a szektor kettős képet mutat: az ország Európa egyik legnagyobb gabonaexportőre, a termelékenység és a hozzáadott érték terén azonban jelentős lemaradásban van, így a potenciális „éléskamra” egyelőre paradox módon agrár-külkereskedelmi hiánnyal küzd.
A múltban Románia (különösen a mezőgazdaságilag rendkívül gazdag Bánság, valamint a Havasalföldi síkság) valódi európai éléstárként funkcionált:Fénykor: A 20. század első felében a bőséges termények (főként búza és kukorica) jelentős részét európai piacokra szállították.
Románia napjainkban az Európai Unió harmadik legnagyobb gabonaexportőre, és stabilan őrzi pozícióját az EU legnagyobb búza- és gabonakiviteli forrásaként. A
gabonaágazata exportvezérelt. Az ország a Fekete-tengeri és konstancai útvonalakon keresztül a világpiacon is jelentős szereplővé vált (főként az észak-afrikai és közel-keleti exporttal). A termőterület hatalmas, ám a birtokszerkezet rendkívül elaprózott, az átlagos birtokméret csupán 4,5 hektár. A hatalmas külföldi vagy nagybirtokos exportüzemek mellett jelentős a kistermelői, félig önellátó gazdaságok aránya.
Bár nyersanyagból (búza, kukorica, napraforgó) óriási tömeget állít elő, a magas hozzáadott értékű élelmiszerek (hús, tej, sajtfélék) terén az ország jelentős importra szorul, mivel a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlettsége alacsonyabb a kívántnál. (AI)
