2025. június 10-én – Fotó: Inquam Photos
Míg néhány évvel ezelőtt Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését inkább csak nacionalista politikusok és néhány elkötelezett unionista emlegette, az utóbbi hónapokban már biztonságpolitikai kontextusban is felmerült, illetve Moldova B-terveként arra az esetre, ha az ország uniós csatlakozása elakadna. Miközben a vezető moldovai politikusok óvatosan, de beszélnek erről, Romániában is egyre több az olyan hang, amely Nicușor Dan államfő egyik fő céljaként nevezi meg az egyesülést. Ebbe a diskurzusba érkezett múlt héten a hír, hogy a szélsőjobboldali, Putyin mellett elkötelezett Diana Șoșoacă egyesülést előíró törvénytervezetét hallgatólagosan elfogadta a román képviselőház. Bár borítékolható, hogy a szenátus el fogja utasítani, ismét ráirányította a figyelmet a vitatott kérdésre, ami a romániai magyarokat is érinti.
A mai Moldovai Köztársaság területének nagy része, a történelmi Besszarábia 1918 és 1940 között Romániához tartozott, a közös történelem, nyelv és kultúra miatt pedig a rendszerváltás után időről időre felmerült a két ország egyesítése. A román állampolgársággal is rendelkező Maia Sandu azonban az első moldovai államfő, aki nyíltan beszélt arról, hogy ő személyesen uniópárti. Sandu januárban egy interjúban beszélt először arról, hogy referendum esetén az egyesülésre szavazna. Májusban, miután Európai Érdemrenddel tüntették ki, Sandu az RFI-nek és a Deutsche Wellenek adott interjúban már az EU-csatlakozás megfontolandó alternatívájaként beszélt az egyesülésről. Mint mondta, az EU-s csatlakozás Moldova stratégiája arra nézve, hogy demokráciaként túléljen, ugyanakkor lehetőség arra is, hogy közelebb kerüljön Romániához. Keményen dolgoznak azon, hogy ezt megvalósítsák, ha viszont „ez nem sikerül, ilyen vagy olyan okból, akkor természetesen más lehetőségeket is megfontolunk” – mondta.
Június elején Eugen Osmochescu, az ország miniszterelnök-helyettese hasonlóan nyilatkozott az Euractivnak. Azt mondta, Moldova B-terve az egyesülés Romániával, arra az esetre, ha az uniós csatlakozása elé akadályok gördülnek. Ez még azelőtt volt, hogy június 15-én megnyitották volna az első tárgyalási fejezetet Moldova és Ukrajna uniós csatlakozásáról, Osmochescu pedig ezt a lépést sürgette, mint mondta, a tárgyalás megnyitása világos jelzés lenne a lakosság felé. A moldáv miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy Moldova nem tudna úgy ellenállni egy esetleges orosz támadásnak, mint Ukrajna.
Arra a kérdésre, hogy az esetleges egyesülés hogyan rendezné át Moldova identitását, Osmochescu azt válaszolta, hogy a moldovaiak többségét szoros kulturális és családi kapcsolatok fűzik Romániához, és közülük sokaknak van román állampolgársága. Azt is hozzátette, hogy az egyesülésnek „van egy ára”, amit Romániának és az EU-nak kell kifizetnie, de nem kerülne olyan sokba, mint Kelet- és Nyugat-Németország egyesülése.
Jelzésértékű volt az is, hogy május elején Moldova és Románia elnöke közös repülővel utazott az Örményország fővárosában megszervezett nemzetközi csúcstalálkozóra. Nicușor Dan már a 2025-ös elnökválasztást megelőző kampányában jelezte, hogy szorosabbra fogná a kapcsolatot a Pruton túli románokkal, végül meg is szerezte a Moldovai Köztársaságból leadott szavazatok 88 százalékát George Simionnal szemben. Egyik első elnöki privát kirándulását is Moldovába szervezte, az Orheiul Vechi természetvédelmi rezervátumban rendezett Farkasok Fesztiválján lazított, többek között Maia Sandu társaságában.
unde mâine are loc summitul Comunității Politice Europene
Ileana Racheru politológus, a külügyminisztériumhoz tartozó Román Külpolitikai Intézet tanácsadója, Moldova-szakértő a Libertatea kérdésére a következő okokat azonosította az egyesülés témájának napirendre kerülése mögött:
- A szovjet időszakban elnyomott román identitás előtérbe kerülése a rendszerváltás utáni Moldovában
- Moldova szinte teljesen hiányzó önvédelmi képessége – az alkotmány rögzíti az ország semlegességét és azt is írja, hogy katonai támadás esetén az államfőnek kell megszerveznie a védelmet, de nyilvánvaló, hogy egy esetleges orosz támadást az ország nem tudna kivédeni
- Az EU-s csatlakozás esetleges sikertelensége, ami nagyon rossz helyzetbe hozná az országot, mert az orosz gazdasági kapcsolat már nem létezik: Ukrajna területét már nem használhatják export céljából, Oroszország pedig többször idézett elő energiaválságot destabilizációs céllal, úgy, hogy nem szállított gázt és elektromos energiát Moldovába
Nicușor Dan Moldova és Románia egyesítésével szeretne bekerülni a történelemkönyvbe?
Úgy tűnik, Nicușor Dan Moldova-politikájában azt a irányvonalat követi, amelyet az országot 2004 és 2014 között vezető Traian Băsescu egykori román elnök jelölt ki, aki amellett, hogy támogatta a könnyített honosítás bevezetését a moldovai románok számára, illetve szorgalmazta Moldova uniós csatlakozását, ki is mondta, hogy szerinte az egyesülés kellene legyen Románia következő stratégiai projektje. Moldovai hivatali kollégái nem voltak partnerek ebben, az oroszpárti Igor Dodon 2017-ben vissza is vonta Băsescu moldáv állampolgárságát, amit a volt román államfő májusban kapott vissza Maia Sandu bejelentése szerint.
Nicușor Dannak közös elnöki tanácsadója is van Băsescuval, aki nem más, mint az az Eugen Tomac történész, EP-képviselő, akit Dan nemrég kormányalakításra kért fel, de aki nem tudott elég támogatást szerezni a pártoktól, így visszaadta a megbízását. A moldáv állampolgársággal is rendelkező Tomac személyes projektje Moldova és Románia közelítése, kijelölt miniszterelnökként az RFI-nek arról beszélt, hogy biztos benne, hogy Moldova csatlakozik majd az EU-hoz, de ő addig is megvalósítaná a két ország közös médiaterét, integrált oktatási rendszerét, amelyben például közös tantárgyversenyeket lehet tartani, illetve közös sportbajnokságot is kezdeményezne. Azt is kijelentette, hogy ha Chişinău erre készen áll, ő szívesen levezényelné az egyesülés procedúráját.
„Ha ennek a projektnek lesz többségi támogatása, mi készen állunk” – nyilatkozta Nicușor Dan államfő áprilisban. Több elemző vetette fel az elmúlt időszakban, hogy óvatos nyilatkozatai ellenére jól látszik, hogy a román államfő lépéseket tesz az egyesülés irányába. Bruno Ștefan szociológus szerint ennek a stratégiának az egyik eleme az Egyesült Államokhoz való közeledés, az, hogy az államfő az „EU-párti” retorikát „Nyugat-párti” retorikára cserélte, mert tisztában van azzal, hogy amerikai támogatás nélkül nem valósítható meg a közeledés, illetve hosszabb távon az egyesülés. Ugyanezt a célt szolgálja az elemző szerint a 2026 márciusában Ukrajnával aláírt stratégiai partnerség is.
Sebastian Lăzăroiu szociológus, Traian Băsescu egykori államfő másik volt elnöki tanácsadója júniusban részletes Facebook-posztban fejtette ki, hogy szerinte hogyan áll összefüggésben Nicușor Dan stratégiai célja, az egyesülés és az államfő látványos távolodása Ilie Bolojan miniszterelnöktől, akinek a megbuktatását távolságtartóan nézte végig. Lăzăroiu két amerikai érdekeltségű projektet tart vízválasztónak a két politikus között, a Doicești-re tervezett amerikai moduláris reaktort és a Vertikális Földgázfolyosót, amelyen keresztül jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) terveznek Közép- és Délkelet-Európában értékesíteni. Mindkét projektről kritikus hangnemben írt a sajtó, Bolojan maga is rossz példaként, pénznyelőként beszélt az eddig több mint 240 millió dollárt felemésztő doicești-i projektről, az elemző szerint azonban Nicușor Dannak jó oka van arra, hogy támogassa az amerikai érdekek kiszolgálását és közel maradjon a Trump-adminisztrációhoz akkor is, amikor Európa épp elhidegülőben van az USA-tól, és ez az ok nem más, mint az, hogy megnyerje az amerikai kormány támogatását Moldova és Románia egyesüléséhez.
Lăzăroiu szerint nem véletlen, hogy az államelnöki hivatal épp most kötött havi félmillió dollárért lobbiszerződést Románia érdekeinek tengeren túli képviseletére, Nicușor Dan ugyanis szeretne elérni egy személyes találkozót Trumppal, hogy bemutathassa neki az egyesülés projektjét. Erre hosszú idő óta most van nyitottság a chișinăui kormány részéről is és van esély arra is, hogy Oroszország erőforrásai kimerülésével kénytelen lesz elfogadni a nyugati érdekszféra keletre tolódását, vetette fel a szociológus.
Az elemzés Nicușor Dan Moldova-projektjének belpolitikai vonatkozásaira is kitér. Lăzăroiu azt feltételezi, hogy az államfő egyféle alkut kötött a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a cél érdekében, a PSD pedig örömmel vett részt a reformokban túlságosan merevnek és következetesnek bizonyuló Ilie Bolojan félreállításában, de ennek az alkunak a részeként értelmezhető többek között az is, hogy az államfő végül kinevezte azokat a sokat kritizált ügyészségi vezetőket, akik az ellenzék szerint a PSD emberei. A kérdés Lăzăroiu szerint az, hogy a jobboldali szavazók által hagyományosan támogatott egyesülés-projekttel Dannak sikerül-e becsatornáznia azokat a rendszerrel elégedetlen, kiábrándult szavazókat, akik egyébként biztosan az AUR-t segítenék kormányra a 2028-as választásokon.
Valós politikai projekt vagy nyomásgyakorlás?
2018-ban, a Nagy Egyesülés 100. évfordulóján a román parlament ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el, amely kimondja, hogy Románia „mindig készen áll” az egyesülésre, amennyiben ezt Moldova Köztársaság állampolgárai így szeretnék. Csakhogy a moldovai társadalom nagyon megosztott ebben a kérdésben.
Miközben az EU-s csatlakozást a 2024-es népszavazáson a moldovaiak szűk, 50,46 százalékos többsége támogatta, az Ates Research Group május végén-június elején, 1004 fős reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása szerint pedig már 59 százalék szavazna erre, a Romániával való egyesülésnek most sincs többségi támogatottsága Moldovában, az Ates eredményei szerint 38,5 százalék szavazna rá és 48,1 százalék ellene, az iData mérése szerint pedig 41 százalék támogatná és 49,7 százalék ellenezné. Az Inscop szerint Romániában a többség pozitívan értékelné az egyesülést, 2019 óta 53,6 százalékról 63,4 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Romániát erősebb országgá tenné, ha egyesülne Moldovával.
Transznisztria és a gagauz autonóm terület is akadályt gördíthet egy esetleges egyesülés útjába. A szeparatista vezetésű, félmilliós Transznisztria lakosságának nagy része oroszpárti, a chișinăui sajtó nem jut el hozzájuk, gazdasági integrációja és az ott állomásozó orosz katonák problémát jelentenek Moldova számára. A 135 ezer fős Gagauzia oroszbarát vezetője, Evghenia Guțul pedig korábban arra figyelmeztette Kisinyovot, hogy az autonóm régió kikiáltja függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt.
Az ország etnikailag és politikailag is megosztott. Románia és Moldova egyesülését az Európa-párti értelmiség és politikai elit támogatja identitáspolitikai, gazdasági és biztonsági megfontolásból, ugyanakkor létezik egy nacionalista román diskurzus is, amit többek között az AUR moldovai partnere, a Democrația Acasă Párt is támogatott egy időben, az oroszpárti politikai elit pedig úgy állítja be a kérdést, mint támadást Moldova szuverenitása és a moldovai identitás ellen, sorolta Ileana Racheru.
Az egyesülésnek komoly költségei is lennének, a Bursa.ro kiszámolta, hogy a két ország egyesülése Romániának 60-80 milliárd euróba, Moldovának pedig 8-15 milliárd euróba kerülne.
Az EU részéről egyelőre óvatos nyilatkozatok hangzottak el. „A Moldovai Köztársaságnak helye van az Európai Unióban, ehhez semmi kétség nem fér. Hogy ez milyen formában valósul meg, arról a Moldovai Köztársaság polgárai fognak dönteni” – nyilatkozta Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa a Moldovai Közszolgálati Televíziónak, amikor június elején Moldovában járt. Az Euractivnak nyilatkozó elemző, Dionis Cenuşa úgy értékelte, hogy Moldova inkább nyomásgyakorlásként használja az egyesülés narratíváját annak érdekében, hogy felgyorsítsa az EU-s csatlakozási tárgyalásokat.
Maga Maia Sandu is azt mondta egyébként, hogy nem gondolja úgy, hogy a Moldovai Köztársaság jelenleg közel állna ahhoz, hogy népszavazást írjon ki az egyesülésről. Az államfőt az SOS Románia törvénytervezetéről kérdezte a Newsmaker.md, Sandu pedig úgy reagált: „Ez Moszkva egyik ügynöke által benyújtott dokumentum, az akciónak pedig az a célja, hogy lejárassa az egyesülés gondolatát, semmi más. Olyan, mintha én holnap törvényjavaslatot nyújtanék be a parlamentbe arról, hogy Franciaországot a Moldovai Köztársaság részévé szeretnénk tenni. A kormányt pedig arra kérném, hogy hajtsa végre. Nem így valósul meg az egyesülés – ezt mindannyian nagyon jól tudjuk”.
Az SOS Románia elnöke, Diana Șoșoacă egyébként már 2023-ban is benyújtott egy majdnem azonos törvénytervezetet, amely a mostanihoz hasonlóan szintén csak negatív véleményezéseket kapott a szakbizottságokban és el is utasította a parlament. A téma 2026-os felelevenítése reakció Maia Sandu egyesülésről szóló év eleji nyilatkozatára, Oroszországot ugyanis zavarja a Moldovában egyre erősödő román befolyás és a különböző szélsőséges hangokat használja arra, hogy az egyesülés folyamatát aláássa, hiteltelenítse, hívta fel a figyelmet a Deutsche Wellében megjelent elemzésében Sabina Fati.
Hogy hogyan használja fel az SOS Románia törvénytervezetének hallgatólagos elfogadását az orosz propaganda, annak a moldovai Veridica.md járt utána. Az orosz sajtó úgy mutatta be a hírt, mintha a román parlament Moldova annektálására bólintott volna rá, ami Transznisztriára is komoly veszélyt jelent. Több helyen Igor Dodon volt államfőt idézték, aki a Telegramon egyenesen úgy fogalmazott, hogy a bukaresti hatóságok „hivatalosan jóváhagyták, hogy megkezdődjön Moldova Köztársaság területi annektálásának előkészítése” és a moldovai kormány határozott reakcióját sürgette.
Csendes egyesülés: az energetikai és infrastrukturális integráció már zajlik
A Center for European Policy Analysis (CEPA) közpolitikai kutatóintézet oldalán még januárban megjelent elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaszektorban már dolgoznak Moldova és Románia egyesítésén, reakcióként arra, hogy Oroszország épp az energiaszektor segítségével próbálta kézben tartani Moldova EU-barát kormányát. Míg korábban Moldova földgázfogyasztását teljes egészében, villamosenergia-szükségletének pedig mintegy háromnegyedét orosz ellenőrzés alatt álló energiaforrások fedezték, az ország ma már Romániából is vásárolhat földgázt, a román Transgaz által üzemeltetett Iași-Ungheni gázvezetéken keresztül.
Moldova további fontos lépéseket is tett annak érdekében, hogy energetikai szempontból Romániához közeledjen, hívta fel a figyelmet az elemző, kiemelve a mindkét országban jelenlévő energiapiaci szereplőket és azt is, hogy Románia 2025-2035 közötti időszakra szóló nemzeti energiastratégiája egyértelműen összekapcsolja a két ország energiabiztonságát, a romániai és a moldovai villamosenergia- és gázinfrastruktúra integrációját pedig „stratégiai jelentőségűként” említi.
A két ország energetikai hálózatát jelenleg a romániai Isaceea és a gagauz autonóm területen lévő Vulcănești közötti vezeték kapcsolja össze, a Chișinăuig tartó kiépítése még folyamatban van. További két vezetéket terveznek még, a romániai Suceavát és a moldovai Bălți városát összekapcsoló vonalra a napokban írta alá a szerződést a török kivitelező és a beruházást finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a romániai Gutinaș és a moldovai Strășeni közötti vezeték pedig egyelőre előkészület alatt áll, a tervek szerint az amerikai kormány finanszírozná.
Folyamatban van a Romániát Moldova Köztársasággal összekötő Egyesülés Autópálya (A8-as) építése is, erre Románia a SAFE-program keretében hívna le további uniós forrásokat, és sajtóértesülések szerint hamarosan aláírhatják a Pruton Ungheninél átvezető hidat is tartalmazó szakaszra is a tervezési és kivitelezési szerződést, illetve a két ország közös szándéknyilatkozatát a határon átvezető rész megépítésére.
Hogyan érintené az esetleges egyesülés a romániai magyarokat?
Ha Románia jelenlegi kb. 19 milliós lakossága kiegészülne Moldova 2,4 milliós lakosságával, akkor a romániai magyarok jelenlegi 6 százalékos aránya csökkenne, más nemzeti kisebbségek romániai aránya pedig nőne, Moldova Köztársaságban ugyanis a legfrissebb, 2024-es népszámlálás szerint a lakosság 76,7 százaléka moldovainak, 8 százaléka románnak vallotta magát, 15,3 százalék pedig különböző nemzeti kisebbségekhez tartozik, az országban él 123 500 (5,1 százalék) ukrán, 81 600 (3,1 százalék) orosz, 97 200 (4 százalék) gagauz, 38 200 (1,6 százalék) bolgár és 9300 (0,4 százalék) roma.
A romániai választási törvény előírja, hogy a parlamentbe bekerülhetnek azok a politikai szerveződések is, amelyek a leadott érvényes szavazatok legalább 20%-át megszerzik négy megyében, akkor is, ha nem érik el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, így a magyarság arányának csökkenése nem jelentené automatikusan azt, hogy az RMDSZ kiesne a parlamentből, illetve ez nem kizárólag az ország etnikai összetételének változásán múlik. Mindenesetre legtöbbször a magyar kisebbség súlyának csökkenése, a román nacionalista diskurzus lehetséges erősödése és az Oroszország részéről várható retorziók merülnek fel ellenérvként az egyesülésre, de olyan meglátás is hangzott már el magyarországi szélsőjobbos politikus részéről, hogy ez lehetőség lehetne az erdélyi magyarok számára, hiszen Moldova Romániához csatlakozása elkerülhetetlenül valamilyen föderális berendezkedés kialakulásához vezethetne.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor februárban a Prima TV Insider Politic című műsorában arról beszélt, hogy Romániának elsősorban a Moldovai Köztársaság európai uniós integrációját kellene támogatnia, mivel az egyesülésről szóló népszavazás revizionista politikát jelentene, a korábbi megállapodások felülvizsgálatát indíthatná el, ami súlyos következményekkel járhat.
„Nem hiszem, hogy Moldova lemondana az államiságáról azért, hogy Románia peremvidékén két megyévé váljon, ahonnan aztán ismét Bukarestbe kelljen járni engedélyt kérni arra, hogy hol építhetnek egy hidat” – mondta még Kelemen.
Az RFI-nek nyilatkozva Kelemen nemrég azt is kijelentette, hogy szerinte Moldova és Ukrajna uniós csatlakozását külön kellene választani, annál is inkább, mert az Ukrajna gyorsított EU-s integrációját ellenző magyar kormánynak „nincs semmiféle kifogása Moldovával kapcsolatban”.
