Új szintre emeli az Európai Unió a külföldi befektetések ellenőrzését: az Európai Parlament kedden nagy többséggel fogadta el azt a szabályozást, amely kötelezővé teszi a stratégiai jelentőségű külföldi beruházások átvilágítását minden tagállamban. Bár a jogszabály hivatalosan nem nevez meg országokat, Brüsszelben és az európai politikában kevesen titkolják, hogy az intézkedés egyik legfontosabb háttere a kínai gazdasági jelenlét gyors erősödése.
A rendelet olyan érzékeny ágazatokat érint, mint a védelem, a mesterséges intelligencia, a félvezetőipar, a kritikus nyersanyagok, az energetika és a pénzügyi szolgáltatások. Az új rendszer célja, hogy az EU képes legyen időben felismerni és kezelni azokat a beruházásokat, amelyek nemzetbiztonsági, technológiai vagy geopolitikai kockázatot jelenthetnek. A szigorítás különösen fontos lehet Magyarország számára, amely az elmúlt években az egyik legfontosabb európai célpontjává vált a kínai ipari beruházásoknak. A kínai tőke aránya az Európai Unió teljes külföldi befektetési állományán belül továbbra sem számít dominánsnak. Az EU-ban lévő összes külföldi működőtőke-állomány meghaladja a 7000 milliárd eurót, ebből a kínai befektetések értéke körülbelül 80 milliárd euró, vagyis nagyjából 1–1,5 százalék körüli részesedést jelent. Brüsszel aggodalma azonban nem az összegből fakad, hanem abból, hogy a kínai beruházások egyre inkább stratégiai jelentőségű területekre koncentrálódnak. Az elektromosautó-ipar, az akkumulátorgyártás, a kritikus nyersanyagok feldolgozása, a logisztikai infrastruktúra vagy a fejlett technológiai szektor mind olyan területek, amelyek hosszú távon meghatározhatják Európa gazdasági önállóságát.
Az uniós gondolkodás az elmúlt években látványosan megváltozott. A korábbi „nyitott piac” szemléletet fokozatosan felváltotta a „gazdasági biztonság” és a „stratégiai autonómia” fogalma. A Covid19-járvány megmutatta, mennyire sérülékenyek lehetnek a globális ellátási láncok, míg Oroszország Ukrajna elleni inváziója tovább erősítette azt az uniós felismerést, hogy a gazdasági függőség geopolitikai fegyverré válhat. Ez a mostani szabályozás azt a helyzetet próbálja orvosolni, hogy míg az EU-n belül létezik a tiltott állami támogatás szabályozása, ha egy harmadik ország dotálja saját cégeit állami forrásokból, annak korlátozására az uniónak nincs eszköze.
– Ezzel a jogszabállyal lezárjuk az európai naivitás egy fejezetét. Egyes EU-n kívüli országok megpróbálnak meggyengíteni minket. Lezárjuk azt a fejezetet, amelyben a tagállamok szándékos vakságukkal lehetővé tették, hogy külföldi szereplők átvegyék az irányítást gazdaságunk érzékeny ágazatai felett. A külföldi beruházásokkal kapcsolatos munkánk azonban még nem fejeződött be – az Európa függetlenségéért és szuverenitásáért folytatott küzdelem folytatódik, most az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályjavaslattal – mondta a szavazás után a Parlament jelentéstevője, Raphaël Glucksmann, francia szociáldemokrata képviselő.
Az új szabályozás politikailag és gazdaságilag is érzékenyen érintheti Magyarországot. Az elmúlt években a magyar kormány tudatos stratégiát épített a kínai beruházások bevonzására, különösen az akkumulátor- és elektromosautó-iparban. Az olyan kínai vállalatok, mint a CATL, a BYD vagy az EVE Energy milliárd eurós projekteket indítottak hazánkban, részben jelentős állami támogatások mellett. Nemzetközi elemzések szerint 2024-ben az Európába érkező kínai befektetések mintegy harmada Magyarországra került, ami rendkívül magas arány egy tízmilliós ország esetében. Az Orbán-kormány ezt gazdasági sikerként értékelte: új munkahelyek, iparfejlesztés és az ország technológiai szerepének erősödése szerepel az érvek között.
Fontos ugyanakkor, hogy az új uniós rendelet nem a kínai befektetések betiltását célozza. Az EU továbbra is nyitott kíván maradni a külföldi tőkére, különösen a zöldipari és technológiai fejlesztések területén. A hangsúly inkább az ellenőrzésen van. Az új rendszer szerint minden tagállamnak kötelező lesz átvilágítási mechanizmust működtetnie a stratégiai ágazatokban megjelenő külföldi beruházásokra. Vizsgálni fogják többek között a befektető tulajdonosi hátterét, az esetleges külföldi állami befolyást, a technológiai vagy adatbiztonsági kockázatokat, valamint azt, hogy sérülhet-e az EU gazdasági szuverenitása. A szabályozás egyik fontos újítása, hogy nemcsak a közvetlenül Kínából érkező beruházásokat figyelhetik majd, hanem azokat az EU-n belüli tranzakciókat is, amelyek mögött végső tulajdonosként nem uniós szereplő áll. Ez különösen jelentős lehet olyan összetett vállalati struktúrák esetében, ahol a kínai befektetések európai leányvállalatokon vagy befektetési alapokon keresztül jelennek meg. Mindez azt is jelenti, hogy a jövőben az EU nagyobb rálátással rendelkezhet a Magyarországon megvalósuló kínai stratégiai beruházásokra, és adott esetben politikai nyomást is gyakorolhat bizonyos projektek ügyében. Az új rendeletet most a tagállamok képviselőiből álló Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, ezt követően lép majd hatályba, a rendelkezések alkalmazását onnantól számítva 18 hónap múlva kell alkalmazni.
