Augusztus 31-ig megszüntetné a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítványt a magyar kormány, jelentette be Magyar Péter Brüsszelben, Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatóján. A döntés nemcsak a Fideszhez közel álló tehetséggondozó intézmény budapesti központját érintheti, hanem az MCC erdélyi hálózatát is, amely jelenleg kilenc városban működik, több ezer diákkal.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben jelentette be, hogy a nyár végéig megszüntetik azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyek nem egyetemeket működtetnek. A döntés egyik legismertebb érintettje a Matthias Corvinus Collegiumot fenntartó MCC Alapítvány, írja a Telex. „Addig viszont azon közérdekű alapítványok, amelyek nem egyetemekről szólnak, nem egyetemekkel foglalkoznak, azok megszüntetésre kerülnek a nyár végéig, augusztus 31-ig. Köztük az ön által is ismert MCC” – fogalmazott Magyar Péter.
A kormányfő szerint nem önmagában az alapítványi modell jelentette a problémát, hanem az, ahogyan a korábbi kormányok állami vagyont helyeztek át ezekbe a szervezetekbe. Úgy vélte, jelentős nemzeti vagyon került „átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül oligarchák és fideszes politikusok által kontrollált helyekre”.
A bejelentés szerint az MCC-hez hasonló alapítványok által ellátott közfeladatokat az állam vagy új tulajdonosok veszik át.
Az egyetemek haladékot kaptak
A Magyar Péter és az Európai Bizottság közötti megállapodás értelmében az egyetemeket fenntartó alapítványok egy évvel hosszabb átmeneti időszakot kapnak: ezek 2027. augusztus 31-ig működhetnek tovább.
A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy számos érintett intézmény egyetemi klinikákat és kórházakat is működtet, ezért az átállást fokozatosan kell lebonyolítani.
A kérdés az Európai Unió számára is fontos, mivel az alapítványi rendszer átláthatóságával kapcsolatos kifogások miatt évek óta befagyasztott uniós források sorsa is összefügg a reformmal.
Mit jelenthet az Erdélyben működő fiók számára?
Az MCC ugyan Romániában külön jogi személyiséggel, egyesületi formában működik, de az erdélyi hálózat finanszírozása, ingatlanvagyona és működése döntően a budapesti MCC Alapítványhoz kötődik.
Az intézmény jelenleg Kolozsváron, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben és Aradon működtet képzési központokat. Az MCC saját adatai szerint Erdélyben több mint 2700 diák vesz részt programjaiban. Egyébként az RMDSZ is az MCC-vel szoros együttműködésben építette ki az Erdélyi Politikai Iskola programját, amely egy rekrutáló és a politikai kommunikációra felkészítő évente megrendezett képzés. Az MCC Erdély vezetője, Talpas Botond pedig szintén RMDSZ-es politikus. Arról, hogy az erdélyi fiókja az MCC-nek mennyire volt a fideszes diskurzus és világszemlélet terjesztője, itt írtunk.
Mivel az erdélyi szervezet működésének pénzügyi hátterét a budapesti alapítvány biztosítja, egy esetleges megszüntetés vagy vagyonátrendezés az egész hálózat jövőjét érintheti. Egyelőre azonban nem világos, hogy az állam milyen formában venné át az MCC feladatait, illetve folytatódnának-e változatlan formában a határon túli programok. Arról, hogy a választási eredmények után azonnal a nyugtalanság uralkodott el az erdélyi fiókszervezetben, már írtunk. Akkor diákok és munkatársak egyaránt azt mondták, nincs érdemi információjuk arról, mi következik. Bizonyos források azonban már akkor sem tagadták, hogy az intézmény csak kívülről működik zavartalanul tovább, belül viszont bizonytalanság és hallgatás uralja a hangulatot.
Tombor András tárgyalna a kormánnyal
A bejelentés előzményeihez hozzátartozik, hogy május 22-én az MCC alapítója, Tombor András közölte: párbeszédet kezdeményezne a kormánnyal az intézmény jövőjéről.
Tombor jelezte, egyetért azzal az alkotmányos elvvel, hogy az államtól kapott vagyon nemzeti vagyonnak minősül, ezért szerinte természetes, hogy erről elszámolás történjen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MCC harminc éve működik, jelenleg közel nyolcezer diák tanul programjaiban, és az intézmény az elmúlt évtizedben Erdélyben, Kárpátalján, majd később a Felvidéken és a Vajdaságban is kiépítette hálózatát. Az alapító szerint az MCC „politikai csatározások színterévé vált”, ezért olyan megoldást szeretne találni, amely biztosítja az intézmény hosszú távú működését.
