Rendkívüli jelentőségű ügyek kerültek napirendre a Tisza-kormány hétfői, második ülésén: a kabinet tárgyalt többek között a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtási rendszer teljes átalakításáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyéről, valamint a 2026-os költségvetésről is. Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés után élő tájékoztatón ismerteti a meghozott döntéseket és a legfontosabb részleteket. Percről percre közvetítésünkben követjük az elhangzott bejelentéseket és a fejleményeket.
A kormányszóvivők egymást váltva ismertették a kabinet döntéseit, és hosszasan sorolták azokat az átvilágításokat, amelyek a közeljövőben indulnak el. Döntés született többek között a közmédia teljes átvilágításáról is, arra hivatkozva, hogy az állami médiumok nem feleltek meg a demokratikus követelményeknek. A közmédia költségvetése 2025-ben 166,5 milliárd forint volt, az erre fordított összeg pedig 2010 óta folyamatosan emelkedett.
Átvilágítás vár az állami ingatlanokra is, ezzel a feladattal Vitézy Dávidot bízta meg a miniszterelnök. Vizsgálat indul az ország energetikai ellátásának ügyében is, amely a Paks II.-szerződésekre is kiterjed. Emellett a jelenleg forgalomban lévő több mint ezer diplomata-útlevél ügyét is áttekintik.
A kormány a honvédségi repülőgépek használatát is vizsgálja. Magyar Péter szerint ezek nem szolgálhatják a politikai elit „urizálását”. A miniszterelnök közölte: mivel a rendszer fenntartását a magyar adófizetők finanszírozzák, a működés minden elemének átláthatónak és indokolhatónak kell lennie. Ezért vizsgálat indul az elmúlt évek honvédelmi luxusrepülőzéseinek ügyében.
A kabinet egyik kiemelt témája az uniós források hazahozatala volt, amelyről már megkezdődtek a tárgyalások. – Vannak vitás kérdések, de egyetértünk abban, hogy ennek a pénznek a magyar embereknél van a helye – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: az összegek már ősszel, ütemezetten megérkezhetnek.
A kegyelmi ügy dossziéjának átvizsgálása is megtörtént – közölte Magyar Péter. A dokumentumok egy részét kedden délelőtt hozzák nyilvánosságra. A miniszterelnök azt mondta: amikor az akkori köztársasági elnök megadta a kegyelmet, az igazságügyi minisztérium egy listát adott át a Sándor-palotának, azon azonban nem szerepelt javaslat a bicskei gyermekotthon volt vezetőhelyettese, K. Endre kegyelmére. Állítása szerint a döntést végül az akkori köztársasági elnök változtatta meg. Azt is közölte, hogy nyilvánosságra hozzák, melyik ügyvéd készítette a kegyelmi kérvényt. Emellett parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel az ügy kivizsgálására, és a vizsgálatokon való részvételt kötelezővé teszik.
A miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, hogy hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában található dokumentumokat, amelyekből szerinte kiderülhet, „kinek az unszolására vagy fenyegetésére” módosult a döntés az akkori államfő részéről. Magyar arról is beszélt, hogy a kegyelmi döntések indoklását ezentúl nyilvánosságra fogják hozni.
Az RTL kérdésére Magyar Péter arról beszélt, hogy ha Sulyok Tamás nem mond le, a kormány tudja, milyen alkotmánymódosítással lehet eltávolítani az államfőt, részleteket azonban nem árult el. A miniszterelnök azt mondta: miután Sulyok korábban nyilvánosan beszélt kettejük egyeztetéséről, őt sem köti már a titoktartás. Arról is beszélt, hogy megvonnák a politikai bábként viselkedő köztársasági elnök juttatásait.
Az M1 kérdéseire válaszolva Magyar Péter közölte: az illetékes minisztérium már csaknem befejezte a Krausz Ferenc kutatási támogatásait érintő konstrukció átvilágítását. A miniszterelnök nyitott személyes találkozóra a Nobel-díjas fizikussal és más kutatókkal is, ugyanakkor hangsúlyozta: az átalakítás nem járhat azzal, hogy a magyar tudósok támogatás nélkül maradnak.
A sajtótájékoztatón külpolitikai kérdések is szóba kerültek. Az ukrán–magyar kapcsolatokról szólva azt mondta: egyelőre technikai szinten zajlanak az egyeztetések a kisebbségi jogokról. Ha közelednek az álláspontok, külügyminiszteri tárgyalások következhetnek, később pedig akár Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter személyes találkozója is megvalósulhat Beregszászban.
Az egyik kérdésre azt válaszolta, hogy az üzemanyagárstop fenntartását a lakosság tűrőképessége indokolja.
Az ATV arra kérdezett rá, mekkora lehet valójában az államháztartási hiány, és számol-e a kormány megszorításokkal. Magyar Péter szerint a pontos számokat még vizsgálják a minisztériumok, mert az előző kabinet idején olyan, korábban nem ismert százmilliárdos tételek kerültek elő, amelyek szerinte torzíthatták a költségvetési képet. A miniszterelnök azt is közölte: az igazságügyi miniszter vizsgálja, felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja az eltitkolt kiadások ügyében.
Magyar bírálta az előző kormány gazdaságpolitikáját és külön kitért az autópálya-koncessziók újratárgyalására, valamint több nagyberuházásra és állami szerződésre is. Szerinte az előző vezetés túlárazott presztízsprojektekre költött, ezeket most felülvizsgálják, így a Tisza-kormánynak lehet némi mozgástere anélkül, hogy megszorításokra lenne szükség. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy fontos a befektetői bizalom megőrzése, mert ellenkező esetben a magyar lakosság fizetné meg az árát. Úgy látja, a piacok egyelőre bizalmat szavaztak az új kabinetnek. Hosszabb távon pedig a kormány célja az euró bevezetése, amihez teljesíteni kell a maastrichti feltételeket.
Magyar Péter az uniós forrásokról szólva arról beszélt, hogy a helyreállítási alap felhasználásával kapcsolatban augusztus 31-ig több fontos döntést kell meghozni. Szerinte az előző kormány 16 milliárd eurós uniós hitelt akart felvenni haderőfejlesztésre, elsősorban azért, hogy „haveri cégeket” hozzon helyzetbe. A Tisza-kormány most áttekinti, mely vállalások indokoltak valójában.
A 24.hu arra kérdezett rá, hogy kibővítenék-e a köztársasági elnöki jogköröket, erre reagálva Magyar Péter arról beszélt, hogy ha ilyenre sor fog kerülni, akkor arról lesz egy szakmai és társadalmi konzultáció, mert ezt nem a kormánynak kell eldöntenie. Érzik, hogy van ilyen társadalmi elvárás.
A miniszterelnök külön kitért egy, a kormányváltás előtt néhány nappal aláírt, mintegy 1300 milliárd forintos 4iG-megállapodásra is, amelyet állítása szerint érdemi egyeztetés nélkül kötöttek meg. Azt mondta: a Honvédelmi Minisztérium új vezetésének már több tízmilliárd forintos előlegszámlákat kellett átvennie úgy, hogy nem volt világos, pontosan mire vonatkoznak. Magyar szerint ezeket a szerződéseket felülvizsgálják, mert szerinte a pénzek „kilapátolása” fontosabb szempont volt, mint a szakmai indokoltság.
Hozzátette: ha sikerül stabilizálni a költségvetést, annak hosszú távon jelentős hatása lehet a kamatokra és az állam finanszírozási költségeire is. Elképzelhetőnek tartja, hogy később már nem is lesz szükség közös uniós hitelfelvételre, mert kedvezőbb piaci finanszírozási lehetőségek nyílhatnak meg.
A 444 arra kérdezett rá, milyen változások várhatók az állami cégek vezetésében, illetve kapnak-e végkielégítést a távozó vezetők. Magyar Péter azt mondta: a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagság megszűnése esetén nem jár végkielégítés. A miniszterelnök közölte, hogy átvizsgálják az álláshalmozó politikai kinevezettek helyzetét, és megszüntetik azok foglalkoztatását. Ugyanakkor az állami vállalatoknál dolgozó szakmai vezetők és menedzserek maradhatnak, amennyiben jogszerűen végezték a munkájukat. Hozzátette ugyanakkor, hogy több állami cég gyenge teljesítménye miatt inkább vezetőcserékre számít.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy csökkentenék az állami vállalatok irányítási költségeit, ezért várhatóan mérséklik az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát. Emellett azt javasolta a távozó államtitkároknak és más leköszönő tisztségviselőknek, hogy ajánlják fel végkielégítésüket jótékony célra. És arra is kitért, hogy középtávon teljesen átalakítják a kormányhivatali rendszert. Ennek részeként megszűnne a vármegyerendszer, és több hatáskört kivonnának a kormányhivatalok alól. A tervek szerint egyes területeken önálló, szakmai alapon működő intézmények jönnének létre, amelyek nem politikai irányítás alatt állnának.
Lapunk arról érdeklődött, hogy milyen egészségügyi szűrővizsgálatokra számíthatnak az azbesztszennyezésben érintettek. Magyar arra emlékeztetett, hogy közegészségügyi eljárásban fel lehet függeszteni az áruk szabad áramlását, tehát a kövek importját. Azt is megjegyezte, hogy egy érintett osztrák bánya még ma is működik, ezért az osztrák–magyar találkozón ez is szóba kerül majd. A lakosságot a napokban tájékoztatják a további lépésekről.
Lapunk másik kérdése arra vonatkozott, hogy ha Sulyok Tamás lemond, milyen köztársasági elnöki felfogást tartana kívánatosnak. A miniszterelnök felidézte a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetését, amelyen szó esett az elnöki szerepről. Úgy gondolja, erről Sulyok Tamás mást gondol, mint ő. Szerinte az államfőnek közjogi funkciója van, például az, hogy levezényelje a kormányváltást. Magyar szerint azonban ennél sokkal több feladata és küldetése van, és úgy véli, Sólyom László, Mádl Ferenc és Göncz Árpád is így gondolta. Felidézte azt is, hogy Sólyom László felszólalt a 2006-os utcai összecsapások idején a rendőri visszaélések ellen. A miniszterelnök azt szeretné, ha Sulyok Tamás után olyan köztársasági elnököt választanának, aki tudja, mi a dolga, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi iránymutatást is ad. Ilyen jelöltet fognak ajánlani.
A Portfolio Vagyonvisszaszerzési Hivatalra vonatkozó kérdésére Magyar arról beszélt, hogy az új hivatalt az Országgyűlés hozza majd létre, az ehhez szükséges jogszabályt pedig június 1-ig kell beterjeszteni és a parlamentnek elfogadnia. A hivatalnak egyelőre nincs kijelölt vezetője, és a kormány az ellenzéki pártok javaslatait is meg kívánja hallgatni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy számíthat- e, és mennyi bevételre számíthat a költségvetés a hivataltól. A miniszterelnök nem tartja kizártnak, hogy lesznek még a Balásyéhoz hasonló felajánlások, majd csipkelődve a Hír TV tulajdonára célzott.
A Gulyáságyú Média kérdésére Magyar Péter a Lázár János minisztériumában talált ledarált dokumentumokkal és fideszes szóróanyagokkal kapcsolatban azt mondta: szerinte bűncselekmény történt. Úgy véli, az ügyet szervezetten követték el, és összemosódott a pártfinanszírozás a közpénzek felhasználásával. A miniszterelnök közölte: már kezdeményezte a feljelentés előkészítését.
Az InfoRádió a Paks 2 beruházás vizsgálatáról érdeklődött. Magyar Péter ennek kapcsán arról beszélt, hogy az építkezés áll, egy gödör van a területen, de ennek építéséből sokan meggazdagodtak Magyarországon és külföldön is. De a folyamatok megszakadása nem csak a Paks 2-t érinte, hanem a Paks 1 felújítását is.
A Klubrádióegyebek mellett arra kérdezett rá, hogy lesznek-e felelősök a kormány döntései miatt elveszett uniós pénzek miatt. Magyar azt felelte: szerinte a napi birságnál felmerül a bűncslekmény gyanúja. Vannak ugyanis olyan országok, például Lengyelország, amelyek nem fizetnek bírságot, mégsincsenek ott migránsok. – Már majd egymilliárd euró ment el erre – tette hozzá a miniszterelnök.
A Kontroll az újságírók megfigyeléséről kérdezte Magyar Pétert, és arról érdeklődött, milyen fejlemények várhatók az ügyekben. Magyar Péter nem tudott dátumot rendelni a jogi lépésekhez, de állítása szerintminden bűncselekményt fel fognak deríteni.
A Népszava kérdésére Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány egyelőre nem döntött a KEKVA-rendszer jövőjéről. Az érintett minisztériumokat arra kérték, hogy vizsgálják felül az alapítványi struktúrát, amelynek átalakítását az Európai Bizottság is elvárja. A miniszterelnök szerint több elképzelés is napirenden van: az egyik szerint a jelenlegi rendszert teljesen meg kell szüntetni, míg más javaslatok inkább az alapítványok politikai befolyástól való mentesítését és átalakítását támogatják.
A Magyar Nemzet arról kérdezte Magyar Pétert, hogy jogállamilag nem aggályos-e, hogy két ciklusban maximalizálják a miniszterelnökök szolgálati idejét. Magyar szerint Orbán Viktor még nem kifogásolta ezt a kezdeményezést, ami ráadásul minden magyar állampolgárra egyformán vonatkozik. Aztán arról kezdett beszélni, hogy nem úgy tűnik, mintha Orbán Viktor vissza akarna térni, inkább úgy, hogy elhagyta a süllyedő hajót.
Az Index kérdésére Magyar Péter azt mondta: egyelőre nincs részletes információja az orosz gázszerződések felülvizsgálatáról, mert a témával foglalkozó szakemberek még most kezdték meg a munkát a minisztériumban. A kormány ugyanakkor át fogja tekinteni a megállapodásokat, és a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik azokat a részleteket – például az árképzésre vonatkozó adatokat –, amelyeket a nemzetközi szerződések lehetővé tesznek.
Végül arról is szó esett, hogy mi lesz a sorsa annak a több ezer embernek, akiket letiltottak korábban a kormány közösségi médiás felületeiről. Magyar Péter válaszában kitért rá, hogy ilyen emberek százezernél is többen lehetnek, és ők, miután átvették az irányítást a közpénzből létrehozott közösségi média felületekről, feloldják ezeket a kitiltásokat.
