Az elmúlt napokban az új köztársasági elnök megválasztása körül alakultak ki parázs politikai viták. Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint az államfői pozíció újra megtölthető tartalommal.
„A köztársasági elnök megválasztásának módja, ahogy ez a rendszerváltás óta kialakult, mindig is vitákat szült. Hazánkban az államfőt a parlament választja többségi szavazatok alapján. Azaz, az ellenzék vagy a választásnál kisebbségben maradt politikai közösség és támogatói várhatóan nem fognak szimpatizálni a többség által megválasztott köztársasági elnökkel. 2010 után a fideszes kétharmaddal megválasztott államfőkre ez kiváltképp igaz, hiszen Novák Katalin és Áder János a Fidesz politikusai voltak, de Schmitt Pál és Sulyok Tamás esetében is egyértelmű volt, hogy melyik párthoz húznak. De ha azt vesszük az 1990-ben megválasztott Göncz Árpádnak is sok kritikusa volt” – fogalmazott Pék Szabolcs.
Kérdésünkre, hogy mennyire befolyásolná a hazai rendszert, ha közvetlenül választanának államfőt – azaz a magyar választópolgárok döntenék el szavazatukkal, hogy ki legyen az köztársasági elnök –, azt mondta: az államfő és a kormány közötti hatalommegosztás tekintetében háromféle formát ismerünk: parlamentáris, félprezidenciális és prezidenciális.
– Hazánkban a parlamentáris rendszer terjedt el, azaz a köztársasági elnöknek kisebb jogkörei vannak. Ha erősebb államfői jogosultságok lennének, akkor máris a félprezidenciális vagy prezidenciális rendszer felé mozdulnánk el. Ebben az esetben a teljes közjogi rendszert át kellene írni. Az erős államfői rendszerre nincs társadalmi igény, történelmi hagyományaink sem ezt mutatják. Ha pedig politikailag nézzük, ugyan melyik miniszterelnök vagy kormány szeretne ellenpontjaként egy erős köztársasági elnököt. Ősszel kezdődik az új magyar alkotmány megteremtése és ennek vitája, itt majd át lehet beszélni ezt a kérdéskört is, de nem gondolom, hogy erősebb jogköröket kapna majd a magyar államfő – tette hozzá az elemző.
Felvetésünkre, miszerint szükség van-e köztársasági elnöki jogkörre hazánkban, azt felelte Pék Szabolcs, hogy az államfői rendszer az európai hagyomány része. – Azért, mert rossz tapasztalataink vannak az államfői hivatal betöltésével kapcsolatban, a Fidesz-kormány az államfői jogkör jelentőségét kiüresítette, még lehet ezt jól is csinálni. Aktív felfogású köztársasági elnökként, mint például Sólyom László volt, fontos ügyekben lehet összefogásra, közös gondolkodása felszólítani a nemzet tagjait – szögezte le az elemző. Befejezésként hozzátette: ha pedig csak a gyakorlati részét nézzük, ha nem lenne államfő, ki írná alá a magyar parlament által megalkotott és megszavazott törvényeket?
