– Jer, édes barátném, felszabadultan kacagva, friss patak csobogó vizére, hol jázmin rózsával összebókol, vigyázz, te sánta tehén, ha letaposod az új selyembrokát kollekciót, cafatokra téplek.
– Ó, drága óra, aloénak illata úszik a légben, nosza, kedvesem, vetkezzünk mezítelenre, a fürdés önfeledt öröme vár, ne táncikálj előttem, te szédült liba, engem akar látni a közönség.
– Ah, nap arany tüze, mit Phoebos két marékkal hint ujjongva, ah, bűvös égi áldozat, azt te csak hiszed, a franc kíváncsi rád, ribanc, az én nevemre jöttek be mind.
– Hűs lombok árnya enyhet ád, testünkre selymesen borul, szokj hozzá, anyukám, miattad már csak a nyuggerklub szédül be, halványan rémlik nekik néhai hangod.
– Ó, halld, hogy trillázik a pacsirta, sok cseppnyi, cserfes, szárnyas lény, mily boldog ez ének, vegyél vissza, eltaposlak, mint egy békát, azt hiszed, mert beterpesztettél annak a töketlen kis producergyereknek, mindjárt te vagy itt a bálkirálynő?
– Nincs senki más, csak én s te, távol innen a város, a víz gyűrűi fürgén szórják a kerge szikrát, láttam a magazinban a jachtot, a villát, nem semmi, de csak két lábon járó, éneklő, öregedő háziállat vagy, kincsem, míg fel nem dobja a talpát a szenilis vénember férjed, s rád nem hagyja a vagyonát. De lehet, hogy előbb lecsapom a kezedről.
– Egy-két-há! Meghajlás!
Delibes: Lakmé – Virágária Anna Netrebko, Elina Garanca
Forrás: Újnépszabadság
A szerkesztő feldobása
A kiemelt képen látható két gyönyörű hölgy, csodálatos művésznő, az orosz szoprán Anna Netrebko és a lett Elīna Garanča mezzoszoprán másik híres duettje, szintén franciául: Offenbach, Barcarolle.