A kiváló Qubit kiváló szerzője, Vajna Tamás szakíró magas ismeretterjesztő színvonalon tekinti át egy különös kapcsolat kutatásának újdonságait. Ennek a különös kapcsolatnak a felfedezéséről egy korábbi cikkében már részletesen beszámolt. Friss írásából bő szemelvényeket közlünk.
Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat az emberi sejtek számának tízszeresére becsülik. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet.
„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikroorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, a Science kiadójaként is ismert American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük. (…) Az emésztőrendszer gyulladásos betegségeivel, a különféle anyagcserezavarokkal kapcsolatos eredmények után az AAAS austini konferenciáján egyebek mellett szó esik a bélflóra hangulat- és magatartásbefolyásoló szerepéről is.
Janet Jansson, a Pacific Northwest National Laboratory biológiai kutatásokért felelős igazgatója azokról a még nem publikált egérkísérletekről is beszámol, amelyek során a Lactobacillus nemzetséghez tartozó fajok memóriára gyakorolt hatását vizsgálták. A mikroorganizmusokkal beoltott rágcsálók emlékezete ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a tejsavbacilusoktól mentes egyedeké. Jansson az FT-nek elmondta, jelenleg azt vizsgálják, a mikróbák milyen vegyületeket termelnek, és azok hogyan fejtik ki hatásukat.
Rob Knight, a University of California orvosprofesszora tagja volt annak a kutatócsapatnak, amely 2014-ben elsőként igazolta a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot. Knight jelenleg arra fókuszál, miképpen módosítja az alvás a mikrobiomot, illetve, hogy a mikrobiológiai ökoszisztéma milyen hatással van az alvásra. Knight és kollégái önkéntesekkel és egerekkel végzett kísérleteik során tudniillik azt találták, hogy az alvásmegvonás átalakítja a bélflórát, míg egyes mikroorganizmusok jelenléte ébresztőként, illetve altatóként hat. A Mycobacterium vaccae egy talajlakó baktérium. [Lásd kiemelt képünket.] Knight professzor kimutatta, hogy ha jelen van az egerek szervezetében, akkor azok komolyabb megrázkodtatás nélküli elviselik az őket érő stresszt. A mikéntre azonban még nem találták meg a magyarázatot.
Az AAAS éves ülésén előadók kutatásait részben az Egyesült Államok Haditengerészeti Hivatala (ONR) finanszírozza. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a hadihajókon, tengeralattjárókon szolgálatot teljesítőket érő, az alvásmegvonásból, a felborult életritmusból és más külső hatásokból fakadó stressz uralható legyen a koncentrációt rontó gyógyszerek használata nélkül, pusztán az étkezéssel bevihető speciális táplálékkiegészítőkkel.
Az emésztőszervek, szakszóval a gasztrointesztinális traktus és a központi idegrendszer között zajló biokémiai jelátvitel feltérképezése még az elején tart. Az azonban már látszik, hogy az ebben kulcsszerepet betöltő mikrobiom tanulmányozása megoldást jelenthet számos egészségügyi problémára, amelyeket eddig kemikáliákkal operáló, medicinális nehéztüzérséggel kúrált a modern orvostudomány. A kutatók szerint ezzel megvalósíthatóvá válhat az egyensúlyát vesztett biológiai rendszer mikroorganizmus-szintű finomhangolása.
